3. A keresleti függvény
A keresletet az eladók is befolyásolhatják. Erről olvashatnak itt egy esettanulmányt.
A jövedelemváltozás hatása az egyéni keresletre
| Adott jövedelem és árak melletti választást már ismerjük. |
|
| Ismerjük azt is, hogyan hat a pénzjövedelem változása a költségvetési egyenesre. |
Az optimális kombinációkat összekötő egyenes a jövedelem-fogyasztási görbe (ICC).
A különböző termékek kereslete nem ugyanúgy változik a jövedelem-változás hatására.
ebből megtudjuk, hogy a jövedelem 1 százalékos változásával hány százalékkal változtatja meg a fogyasztó az adott termék keresletét.
Mintafeladat
| Az árváltozás hatását a költségvetési egyenesre már ismerjük. |
|
| Az optimális megoldás kiválasztásának módszere is ismert. |
Ha x termék ára csökken, akkor a fogyasztó egyre többet tud belőle vásárolni, változatlan jövedelem mellett. Ennek hatására a költségvetési halmaz bővül, és az optimális megoldás is egyre magasabb közömbösségi görbére kerül.
Ha tudjuk, hogy x különböző árai mellett a fogyasztó milyen kosarakat vásárol, akkor ki tudjuk jelölni azt is, hogy x különböző áraihoz mekkora kereslet tartozik x-ből. Ezzel levezethetjük a keresleti függvényt.
a kereslet árrugalmassága azt fejezi ki, hány százalékkal változik egy termék kereslete, ha az ára 1 százalékkal nő.
Mintafeladat
A hatás attól függ, hogy a termékek milyen kapcsolatban vannak egymással:
- helyettesítő termékek esetében az egyik termék árának növekedése a másik termék keresletét növeli
- kiegészítő termékek esetében az egyik árának növekedésével csökken a másik kereslete Ha például a távoktatási tandíj növekszik, akkor csökken azon könyvek kereslete, amit a kurzuson használnak.
- egymástól független termékek árának változása nem hat a másik keresletére Az előbbi könyvek keresletét nem befolyásolja közvetlenül a papírpelenkák árának változása.
Ennek mérésére szolgál a kereslet kereszt-árrugalmassága.
Mintafeladat
Az árváltozás kettős hatásának elválasztása
A fogyasztó magatartását figyelve azt látjuk, hogy az ár csökkenésének hatására csökkenti a termék keresletét. Tudjuk, hogy ez a magatartás két tényező eredője:
- a jövedelmi hatásé, hiszen az ár megváltozás megváltoztatja a fogyasztó reáljövedelmét,
- és a helyettesítési hatásé, hiszen az árarányok változása miatt a fogyasztó megváltoztatja a kereslet szerkezetét.
A megismert eszközök lehetővé teszik, hogy a két hatást elválasszuk egymástól.
Hicks módszere:
Hicks a reáljövedelem változást a közömbösségi görbével „méri”: az árcsökkenés miatt bekövetkező reáljövedelem-növekedése abban jelenik meg, hogy a fogyasztó egy magasabb közömbösségi görbére jut. A helyettesítési hatás pedig úgy mérhető, hogy azonos közömbösségi görbén változik a fogyasztás aránya.
Mintafeladat
Slutsky szerint a reáljövedelem változása ugyancsak egy másik közömbösségi görbére való áttérést eredményez, de a helyettesítési hatás nem jelenti azt, hogy azonos hasznossági szinten marad a fogyasztó.
Az eredeti költségvetési egyenes a következőképpen írható fel:
Ha 21. képletből kivonjuk 22. képletet, akkor megkapjuk a jövedelemváltozás mértékét meghatározó összefüggést:
Ebből kiderül a változás iránya és mértéke egyaránt: ha x termék ára növekszik, akkor növekednie kell a jövedelemnek, hogy ugyanaz a fogyasztási szint biztosítható legyen. Ezért az árváltozás és a jövedelemváltozás iránya azonos.
Mintafeladat
A piaci kereslet
Mintafeladat
Így az egyes vevők eltérő hasznossághoz jutnak.