Vissza Tovább |
2. A reáljövedelem és a fogyasztó választása
|
|||
|
|||
|
|||
Ha összekötjük az A és B pontokat, akkor megkapjuk azokat a jószágkosarakat, amelyeket adott árak és jövedelem mellett a fogyasztó meg tud vásárolni. Ez az egyenes fejezi ki a fogyasztó reáljövedelmét. Az egyenest költségvetési korlátnak nevezzük. A jövedelemből megvásárolható összes lehetőség a költségvetési halmaz. A költségvetési halmaz és a költségvetési korlát meghatározható algebrai eszközökkel is. Hogyan növekszik a reáljövedelem? 1. Ha nő a fogyasztó pénzjövedelme Változatlan árak mellett mindenből többet lehet vásárolni. |
|||
|
|||
2. Csökken minden termék ára (azonos ütemben) Változatlan jövedelem mellett mindenből többet lehet vásárolni. A költségvetési egyenes ugyanúgy tolódik el, mint a jövedelemnövekedés hatására. 3. Bármelyik termék ára csökken Ha a jövedelem és a másik termék ára változatlan , akkor a költségvetési halmaz elemei bővülnek |
|||
|
|||
Mikor csökken a reáljövedelem?
Mindegyik esetben éppen ellentétes irányban mozdul el a költségvetési egyenes, mint előbb. A reáljövedelem változását akkor a legnehezebb meghatározni, ha ellentétes irányú változások következnek be:
Ilyenkor csak számításokkal lehet eldönteni a változás irányát. Mit válasszon a fogyasztó az elérhető lehetőségek közül? Azt a kombinációt, amely számára a legnagyobb hasznosságot, a legmagasabb fokú szükséglet-kielégítést teszi lehetővé.Ez a költségvetési egyenesnek az a pontja, amelyik a legmagasabb közömbösségi görbét érinti. |
|||
Vissza Tovább |