Vissza Tovább

2. A reáljövedelem és a fogyasztó választása

A háztartás jövedelmét reáljövedelemként értelmezzük: a reáljövedelem a pénzben kapott jövedelem vásárlóereje, azaz a pénzjövedelemért vásárolható áruk összessége. A reáljövedelem nagyságát a kereslet összetételéről való döntés szempontjából adottságnak tekinthető nomináljövedelem és az árak határozzák meg.

A reáljövedelmet a fogyasztói térben is értelmezhetjük:

Azon jószágkosarak összessége, amelyeket a fogyasztó meg tud vásárolni.

Ha ismerjük a fogyasztó pénzjövedelmét és a termékek árát, akkor pontosan meghatározhatjuk azokat a jószágkosarakat, amelyeket meg tud vásárolni. Kövessük nyomon ennek kijelölését ábrákon is!
A fogyasztónk pénzjövedelme I pénzegység.

Az x jószág ára px.

A reáljövedelem nagysága x termék mennyiségében kifejezve: I/px

Ezt a mennyiséget a B ponttal jelöltük az ábrán.

Az y termék ára py, a reáljövedelem y-ban kifejezve:I/py.

Ezt jelöljük A-val az ábrán.
Ha összekötjük az A és B pontokat, akkor megkapjuk azokat a jószágkosarakat, amelyeket adott árak és jövedelem mellett a fogyasztó meg tud vásárolni.

Ez az egyenes fejezi ki a fogyasztó reáljövedelmét.

Az egyenest költségvetési korlátnak nevezzük.

A jövedelemből megvásárolható összes lehetőség a költségvetési halmaz.

A költségvetési halmaz és a költségvetési korlát meghatározható algebrai eszközökkel is.

Hogyan növekszik a reáljövedelem?

1. Ha nő a fogyasztó pénzjövedelme

Változatlan árak mellett mindenből többet lehet vásárolni.
A’ a nagyobb I’ és a változatlan px hányadosa.

A költségvetési halmaz elemei arányosan bővülnek.
2. Csökken minden termék ára (azonos ütemben)

Változatlan jövedelem mellett mindenből többet lehet vásárolni.

A költségvetési egyenes ugyanúgy tolódik el, mint a jövedelemnövekedés hatására.

3. Bármelyik termék ára csökken

Ha a jövedelem és a másik termék ára változatlan , akkor a költségvetési halmaz elemei bővülnek
Mikor csökken a reáljövedelem?
  • Ha a pénzjövedelem csökken
  • Ha mindegyik termék ára nő
  • Ha az egyik termék ára nő, a másik változatlan.

Mindegyik esetben éppen ellentétes irányban mozdul el a költségvetési egyenes, mint előbb.

A reáljövedelem változását akkor a legnehezebb meghatározni, ha ellentétes irányú változások következnek be:

  • A jövedelem nő, miközben az árak is növekednek.
  • Az egyik termék ára nő, a másiké csökken.

Ilyenkor csak számításokkal lehet eldönteni a változás irányát.

Mit válasszon a fogyasztó az elérhető lehetőségek közül?

Azt a kombinációt, amely számára a legnagyobb hasznosságot, a legmagasabb fokú szükséglet-kielégítést teszi lehetővé.

Ez a költségvetési egyenesnek az a pontja, amelyik a legmagasabb közömbösségi görbét érinti.


Mintafeladat
Vissza Tovább