Vissza

A kereslet jövedelemrugalmasságának számításához leggyakrabban az úgynevezett ívrugalmasság számítási módszerét tudjuk használni, hiszen rendszerint nem ismerjük az Engel-görbe egyenletét. Ha viszont ismert két különböző jövedelem és a hozzá tartozó keresett mennyiség, akkor meg tudjuk határozni a jövedelemrugalmasságot:

Az ívrugalmasság számításának bemutatásához vizsgáljuk meg a 30. ábrát!
30. ábra
Az ábrán bejelölt A és B pontokat ismerjük, vagyis a hozzá tartozó q és I mennyiségeket. Könnyen kiszámíthatjuk, hogy hány százalékkal változik a keresett mennyiség, ha A-ból B-be elmozdulunk .

Csakhogy ettől eltérő eredményt kapunk, ha azt akarjuk meghatározni, hány százalékkal változott a keresett mennyiség, ha B-ből áttérünk az A-ba: .

Pedig a változás mértéke azonos, csak a viszonyítási alap más. Ezen probléma kiküszöbölése érdekében viszonyítási alapként a két ponthoz tartozó keresett mennyiségek (és jövedelmek) átlagát alkalmazzuk.
Így az ívrugalmasság a következő képlettel határozható meg:

(25)

Számításokhoz a 25. képlet képletet átalakítva, egy egyszerűbb alakot használhatunk:

(26)

Ha ismert az Engel-görbe teljes alakja és egyenlete, akkor a jövedelem-rugalmasságot meghatározhatjuk a görbe bármely pontjában, az úgynevezett pontrugalmasság segítségével. A pontrugalmasság a görbe adott pontjához húzott érintő meredekségének és az adott ponthoz tartozó változók arányának hányadosa. A számításhoz a következő képletet használhatjuk:

(27)

A normál, az inferior és a szuperior javak elhatárolására most már használjuk a kereslet jövedelemrugalmasságát! Ha a jövedelemrugalmasság pozitív, de kisebb 1-nél, akkor normál jószágról van szó, mert a keresett mennyiség nagyjából azonos százalékkal növekszik, mint a jövedelem. Ha a jövedelemrugalmasság negatív, akkor a jövedelem növekedésével a keresett mennyiség csökken, tehát alacsonyabbrendű jószágról van szó. Ha pedig a jövedelemrugalmasság nagyobb egynél, akkor az adott termék a fogyasztó számára magasabbrendű, mert kereslete nagyobb százalékkal növekszik, mint a jövedelem.

A jövedelem és a keresett mennyiség közötti lehetséges kapcsolatokat a következő táblázatban foglaltuk össze.
A jövedelem-rugalmasság értéke
A fogyasztó magtartásának jellemzői
A termék jellege

A jövedelem növekedésének hatására a fogyasztó csökkenti a termékből vásárolt mennyiséget.
Alacsonyabbrendű (inferior) jószág
A jövedelem növekedésének hatására a fogyasztó egyáltalán nem változtatja a termékből vásárolt mennyiséget.
Kereslete független a jövedelemtől
A jövedelem egy százalékos növekedésének hatására a fogyasztó legfeljebb egy százalékkal növeli meg a termékből vásárolt mennyiséget.
Normál jószág
A jövedelem egy százalékos növekedésének hatására a fogyasztó több, mint egy százalékkal növeli meg a termékből vásárolt mennyiséget.
Magasabbrendű (szuperior) jószág
Vissza