A kereslet jövedelemrugalmasságának számításához leggyakrabban az úgynevezett ívrugalmasság számítási módszerét tudjuk használni, hiszen rendszerint nem ismerjük az Engel-görbe egyenletét. Ha viszont ismert két különböző jövedelem és a hozzá tartozó keresett mennyiség, akkor meg tudjuk határozni a jövedelemrugalmasságot: Az ívrugalmasság számításának bemutatásához vizsgáljuk meg a 30. ábrát! |
|||||||||||||||||
Így az ívrugalmasság a következő képlettel határozható meg: Számításokhoz a 25. képlet képletet átalakítva, egy egyszerűbb alakot használhatunk: Ha ismert az Engel-görbe teljes alakja és egyenlete, akkor a jövedelem-rugalmasságot meghatározhatjuk a görbe bármely pontjában, az úgynevezett pontrugalmasság segítségével. A pontrugalmasság a görbe adott pontjához húzott érintő meredekségének és az adott ponthoz tartozó változók arányának hányadosa. A számításhoz a következő képletet használhatjuk: A normál, az inferior és a szuperior javak elhatárolására most már használjuk a kereslet jövedelemrugalmasságát! Ha a jövedelemrugalmasság pozitív, de kisebb 1-nél, akkor normál jószágról van szó, mert a keresett mennyiség nagyjából azonos százalékkal növekszik, mint a jövedelem. Ha a jövedelemrugalmasság negatív, akkor a jövedelem növekedésével a keresett mennyiség csökken, tehát alacsonyabbrendű jószágról van szó. Ha pedig a jövedelemrugalmasság nagyobb egynél, akkor az adott termék a fogyasztó számára magasabbrendű, mert kereslete nagyobb százalékkal növekszik, mint a jövedelem. A jövedelem és a keresett mennyiség közötti lehetséges kapcsolatokat a következő táblázatban foglaltuk össze. |
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||