Egy termék kereslete nem csak saját árától, hanem más termékek árától is. A kereslet ezen reagálását kereszthatásnak nevezzük.

A hatás attól függ, milyen kapcsolat van a két termék fogyasztása között.

A közömbösségi görbék rendszerében többnyire egymást helyettesítő termékeket ábrázoltunk, de bemutattuk a különleges helyzeteket is. Ez utóbbiak közül most a kiegészítő és az egymástól független termékekről fogunk beszélni, mert ezek a leggyakrabban előforduló esetek a helyettesítés mellett.

Ha két termék helyettesíti egymást, akkor az egyik árának növekedésével a másik kereslete nő, hiszen az most viszonylag olcsóbbá vált. Az árváltozás kereszthatása tehát pozitív.

Az egymást kiegészítő termékek esetében éppen fordított hatást tapasztalunk: ha az egyik ára növekszik, akkor a másik termék kereslete csökken, hiszen a két terméket csak együtt fogyasztják. A kereszthatás ekkor negatív.

Az egymástól független termék árának változása nem befolyásolja a másik keresletét, a kereszthatás nulla.

A kereszthatás mérésére a kereslet keresztárrugalmassági mutatója szolgál.

A már megismert rugalmassági mutatók alapján viszonylag könnyen felírhatjuk a keresztárrugalmasság kiszámítására szolgáló összefüggést. Az x termék keresletének százalékos változását py egy százalékos változására az alábbi képlet segítségével számíthatjuk ki:

(30)

Ha ismert x termék kibővített keresleti függvénye, akkor egy adott pontban is értelmezhetjük a keresztárrugalmasságot:

(31)

Tehát a keresztárrugalmasság nem más, mint az x keresleti függvényének p_y szerinti parciális deriváltja osztva az adott pontban x keresett mennyiségének és y árának arányával.

A bemutatott kereszthatások alapján a keresztárrugalmasság három értékét különböztetjük meg egymástól: