|
A jövedelem keresletre gyakorolt hatásának elemzésekor már láttuk, hogy a fogyasztók egyes esetekben látszólag értelmetlenül viselkednek, de ha megvizsgáljuk a magatartás mögött meghúzódó preferenciákat, akkor hamarosan rájövünk, hogy azok magyarázatot adnak a szabálytalan jelenségekre is. Az egyéni kereslet vizsgálatakor időnként tapasztalhatjuk, hogy az ár növekedése ellenére sem csökken a kereslet, sőt, esetenként még növekszik is. E jelenség mögött valamilyen sajátos preferencia húzódik meg.
A vevők egyes termékek fogyasztását nem teszik függővé az ártól, és bármely ár mellett csaknem ugyanazt a mennyiséget fogyasztják belőle. Ezek részben olyan termékek, amelyek csekély mértékben érintik a fogyasztók költségvetését, mert jövedelmüknek elenyésző hányadát költik rájuk, így még viszonylag magas ár mellett is képesek igényüket teljesen kielégíteni. Ilyen termék például a só vagy a gyufa. Hasonlóan viselkedik néhány alapvető, létfontosságú fogyasztási cikk kereslete is, mint a kenyér, a burgonya kereslete.
|
|
|
|
31. ábra
|
|
Ebben az esetben olyan fontos termékről van szó, amit a fogyasztó nem nélkülözhet, szükségletét kénytelen teljesen kielégíteni belőle. Ugyanezt tapasztaljuk az élvezeti cikkek keresleténél is: a szenvedélybetegek akkor is megvásárolják a szükségesnek tartott anyagot, ha annak az ára jelentősen növekszik. (Egyértelműen ilyen termék az alkohol vagy a kábítószer, de egyeseknél ilyen lehet a csokoládé vagy a kóla is.) Ez is egy sajátos preferencia megnyilvánulása. Ebben az esetben a keresleti függvény függőleges. (Lásd a 31. ábrát!)
|
|
|
32. ábra
|
|
Első pillantásra meglepő, de nem is túlságosan ritka jelenség, hogy a keresett mennyiség és az ár azonos irányban változik: növekvő árak mellett nő a kereslet. Gondoljunk csak arra, hogy a márkás ruhák, cipők, órák sokszorosába kerülnek a tömegtermékeknek, mégpedig nem csak minőségükkel arányosan drágábbak. Ennek döntően az az oka, hogy bizonyos termékeket a vevők éppen azért vesznek, mert drágák, és ezek viselésével, fogyasztásával mindenki számára demonstrálhatják vagyoni helyzetüket (vagy annak látszatát keltik, mintha…). Ezt a jelenséget régen ismerik a közgazdaságtanban, és különböző néven emlegetik: presztízsfogyasztás, demonstratív vagy Veblen-hatás. (Egy luxustermék keresleti függvényét láthatjuk a 32. ábrán.)
|
|
|
| Sajátos módon nem csak a luxuscikkek körében találkozhatunk ezzel a jelenséggel, hanem az alacsonyabbrendű javak körében is. A fejlett országokban ez a jelenség manapság szinte egyáltalán nem tapasztalható, de a szegény országokban igen. Arról van szó, hogyha valamely létfontosságú élelmiszer (például alapvető gabonanemű, tömegélelmezési cikk) ára megnő, akkor a nagyon szegény családok költségvetési korlátja olyan mértékben csökken, hogy kénytelenek ezen alacsonyabbrendű termékkel helyettesíteni a korábban fogyasztott viszonylag magasabb rendű terméket. Ezért az árnövekedés ellenére növelni fogják az adott termék keresletét. Azokat az inferior javakat, amelyek kereslete az árnövekedés hatására növekszik Giffen-javaknak nevezik.
|
|
|