Vissza

Az ábrákon csak olyan helyzetet látunk, ahol a jövedelem növekedésével a termék kereslete növekszik. Ez a kapcsolat az úgynevezett normál javakra jellemző.

Egy normál jószág Engel-görbéje – a fenti definíciónak megfelelően – pozitív meredekségű.

Vannak azonban olyan termékek, amelyek kereslete nem viselkedik ilyen szabályosan. Egyes termékek kereslete az előbbivel ellentétesen viselkedik: a jövedelem növekedésével a fogyasztó csökkenti vásárlását. Minden család vagy háztartás azonnal meg tudja mondani, hogy mely termékek vásárlását csökkentené, ha jövedelme növekedne. Nem venne többé kínai edzőcipőt a gyereknek, párizsit reggelire, Amo szappant, tajvani számítógépet stb. Többségük azt is meg tudja mondani, mivel helyettesítené ezeket az úgynevezett alacsonyabbrendű termékeket – Nike cipővel, téliszalámival, Dove szappannal vagy IBM géppel. Ez utóbbiakat magasabbrendű javaknak nevezzük.
27. ábra
Ezen termékek esetén a jövedelem-fogyasztási görbe is sajátosan alakul. Egy bizonyos jövedelemnagyság után a fogyasztó csak akkor jut magasabb közömbösségi görbére, ha az alacsonyabbrendű jószágot helyettesíti egy magasabbrendűvel, vagyis az előbbiből csökkenti, az utóbbiból növeli fogyasztását. A 27. ábrán x termék alacsonyabbrendű, y pedig az x-et helyettesítő magasabbrendű jószág. A fogyasztó az I2 jövedelem elérése után igyekszik csökkenteni x fogyasztását, és növeli y részarányát. A jövedelem-fogyasztási görbe az y tengely felé hajlik.
Az Engel-görbe alakja ennek megfelelően változik: alacsonyabbrendű javak esetén a jövedelem tengely felé, magasabbrendű jószág esetén pedig a termék-tengely felé hajlik. (Lásd a 28. és 29. ábrákat!)
28. ábra
29. ábra
Vissza