| Vissza |
Az árrugalmasság kiszámításához ugyancsak az ív- és pontrugalmasság számítását használhatjuk. A keresleti függvény ívrugalmasságát a következő képlettel számíthatjuk ki:
ahol
- az árváltozás hatására bekövetkezett keresletváltozás
- az árváltozás mértéke
- p0 és q0 az eredeti ár és kereslet nagysága
- p1 és q1 a változás utáni értékek
A pontrugalmasság meghatározására szolgáló összefüggés pedig az alábbi:
A kereslet árrugalmasságának értéke alapján is csoportosíthatjuk a termékeket, ahogyan azt a jövedelemrugalmasság alapján tettük. A következő táblázat ezt tartalmazza.
|
Az árrugalmasság értéke
|
A fogyasztó magatartása
|
A termék jellege
|
 |
Az ár növekedésének hatására a fogyasztó növeli a termékbol vásárolt mennyiséget. |
Presztízsfogyasztás vagy Giffen-jószág
|
 |
Az ár növekedésének hatására a fogyasztó nem változtatja a termékbol vásárolt mennyiséget. |
Teljesen rugalmatlan kereslet
|
|
Az ár egy százalékos növekedésének hatására a fogyasztó kevesebb, mint egy százalékkal csökkenti a termékbol vásárolt mennyiséget. |
A kereslet árrugalmatlan
|
 |
Az ár egy százalékos növekedésének hatására a fogyasztó több, mint egy százalékkal csökkenti a termékbol vásárolt mennyiséget. |
A kereslet árrugalmas
|
A kereslet árrugalmassága általában negatív, hiszen a tipikus reakció az, hogy az ár növekedésére a kereslet csökken. Ezért a továbbiakban az árrugalmassági mutatót rendszerint abszolút értéke alapján elemezzük. Ha tehát árrugalmas termékről beszélünk, akkor azt fogjuk mondani, hogy az árrugalmasság nagyobb, mint 1; árrugalmatlanság esetén pedig a mutató értéke 0 és 1 közé esik.
| Vissza |