Vissza Tovább

3. A jövedelmek áramlása a nemzetgazdaság szereplői között

A nemzetgazdaság jövedelme megegyezik a kibocsátás értékével, mert ez alkotja a termelők bevételét. Az összbevétel fedezi a termelési tényezők jövedelmét és a termelő ráfordításokat. Mivel a jövedelmet nem a termelők használják fel, ezért a jövedelem több közvetítésen keresztül kerül vissza a vállalatokhoz bevételként. A jövedelem-áramlás annál bonyolultabb, minél több szereplő vesz részt a folyamatban. A jobb megértés érdekében a teljes modellt három lépésben fogjuk bemutatni.

A makromodelleket szokták abból a szempontból is csoportosítani, hogy hány szektor vesz részt a körforgásban. Mindegyik modellben szerepel a pénzügyi közvetítő rendszer, amely a jövedelemáramlás passzív résztvevője, ezért nem tekintjük önálló szektornak.

  • A kétszektoros modellben csak a háztartási és a vállalati szektor játszik aktív szerepet.
  • A háromszektoros modellben az állam is bekapcsolódik a jövedelem-áramlásba.
  • A négyszektoros modellben a külföldiek szerepét is feltüntetjük.



A jövedelemáramlás a kétszektoros modellben

A modell sematikus kapcsolatai a következőképpen alakulnak:

3. ábra
A vállalatok bevételeikből kifizetik a háztartásoknak a tényezőjövedelmeket. A háztartások ezt a bevételt fogyasztási cikkek vásárlására és megtakarításra fordítják. A fogyasztási cikkekre fordított összeg a vállalatok bevételévé válik az árupiac közvetítésével. A megtakarítások a tőkepiac közvetítésével a beruházások forrásává lesz. A beruházási javakat az árupiacon vásárolják meg, aminek ellenértéke ugyancsak a vállalatok bevételévé válik.

Az összefüggések formalizált változatait és további elemzését itt találják meg.



Jövedelemáramlás a háromszektoros modellben

4. ábra
A háztartások a tényezőjövedelmet már nem csak fogyasztásra és megtakarításra fordítják, hanem adófizetésre is. Az árupiacon megjelenik az állam is vásárlásaival. Az állam részese lesz a tőkepiacnak is, hiszen a kormányzatnak is vannak megtakarításai. A vállalati szektor pedig bevételének egy részét adóként kénytelen felhasználni.

A modell részletesebb leírását is tanulmányozzák át figyelmesen.



Jövedelemáramlás a négyszektoros modellben

5. ábra
A külföldiek vevőként és eladóként is megjelennek az árupiacon: az export a külföldiek vásárlása, az import pedig eladásaik. A kettő különbsége a külföldiek megtakarításait jelenti, amely a hazai tőkepiacon jelentkezik.

A négyszektoros modell formalizált változata már nem sokban különbözik a háromszektorostól.

A szektorok közötti kapcsolatot illetve az egyes szektorok bevételeit és kiadásait úgynevezett jövedelemszámlák segítségével is lehet ábrázolni.

Mintafeladat


4. A nemzeti számlák rendszere

A nemzetgazdaságok teljesítményének mérését pontosan és egységesen kell elvégezni.

Az egységes és összehasonlítható számítás érdekében az ENSZ szakemberei kidolgoztak egy számla- és mutatórendszert, az SNA-t (System of National Accounts). Az országok gazdasági teljesítményét a szak- és napisajtóban is e mutatók segítségével szokták jellemezni. A rendszer részletes tárgyalása a statisztika tantárgy feladata, de makroökonómiai vonatkozásai miatt itt is röviden összefoglaljuk a legfontosabb mutatók jelentését és tartalmát.

Az SNA számlák az előbbiekben bemutatott logika szerint összesítik az egyes szektorok termelését, jövedelmeit és azok felhasználását. A szektorok kibocsátását, illetve jövedelmét különböző szempontok szerint csoportosítják, és végül az adatokat néhány mutatóba sűrítik.

A makroökonómiai elemzések elvégzéséhez elengedhetetlen a mutatók tartalmának és kapcsolataiknak pontos ismerete.

Mintafeladat

Önellenőrzés
Vissza Tovább