Mintafeladat

A nemzetgazdasági teljesítmény mutatószámai

Egy gazdaságban a bruttó kibocsátás nagysága 30000 (milliárd) pénzegység. A bruttó kibocsátásban a halmozódás 40%-os. Az amortizáció a bruttó hazai termék 10%-át teszi ki. Az ország állampolgárai által külföldön szerzett munkajövedelmek nagysága 2000 egység, a külföldről származó tőkejövedelem nagysága 800 egység.

Az ország területén külföldiek által megszerzett munkajövedelem nagysága 600 egység, a külföldiek által az országban megszerezett tőkejövedelem nagysága 3200 egység.

Az ország külföldről 1000 egységnyi transzfert kapott, továbbá 500 egységnyi transzfert utalt külföldre.

Határozza meg az SNA-rendszerben szereplő következő kategóriák nagyságát:

GDP

amortizáció

NDP

GNI

NNI

GNDI

NNDI

Megoldás:

Az SNA rendszerben a kiindulásként használható kategória a bruttó kibocsátás (GO – Gross Output). Ez azonban halmozódást tartalmaz. Ugyanaz a tevékenység ugyanis megjelenik a számlában akkor is, ha a megtermelt terméket (vagy szolgáltatást) egy következő fázisban továbbértékesítik. A gazdaság valós teljesítményét így akkor kapjuk meg, ha minden tevékenységet csak egyszer veszünk számításba. Így a hozzáadott értékek összegét kapjuk. Ez a bruttó hazai termék (GDP) nagysága.

A példában megadott alapján a GDP a bruttó kibocsátás 60%-a (hisz annak 40%-át teszi ki a halmozódás). Ennek értéke így 18.000 milliárd pénzegység.

Az amortizáció a GDP 10%-a, nagysága így 1.800 milliárd pénzegység.

A nettó hazai termék (NDP) nem más, mint a GDP csökkentve az amortizációval. Erre a korrekcióra azért van szükség, mert a termelés során a termelési eszközök elhasználódnak. Az amortizáció összege ezért elvileg nem költhető el „büntetlenül”, ez azt az értéket mutatja, amennyivel csökken a termelési eszközök értéke. Ezeket majd fel kell váltani új eszközökkel. Ennek fedezete lehet az amortizáció.

A nettó hazai termék tehát 18.000 – 1.800 = 16.200 egység lesz.

A hazai kategória minden olyan jövedelemtermelő tevékenységet számításba vesz, amely az ország területén belül zajlik. Ugyanakkor van olyan jövedelem, amelyet az adott ország egységei (munkavállalók, vállalatok) külföldön szereznek. Az ország tényleges jövedelméhez ezeket hozzá kellene adnunk. Továbbá szükséges levonni azokat a jövedelmeket, amelyek bár az ország területén belül keletkeztek, de külföldi egységek (munkavállalók, vállalatok) tevékenysége által. Ezekkel nyilvánvalóan nem rendelkezik az adott ország.

A bruttó nemzeti jövedelem (GNI – Gross National Income) így a GDP nagyságából kapható, annak értékét kell korrigálnunk az elsődleges jövedelmek (munka- és tőkejövedelmek) egyenlegével.

Esetünkben a 18.000 milliárdos GDP-hez hozzáadódik összesen 2.800 egységnyi külföldön megtermelt elsődleges jövedelem (2.000 + 800 egység), viszont le kell vonnunk az a 3.800 egységnyi elsődleges jövedelmet (600 + 3.200 egység), amelyet külföldiek termeltek meg. Ezek szerint:

GNI = 18.000 + (2.000 + 8.000) – (600 + 3.200) = 17.000

A nettó nemzeti jövedelem a GNI értékéből ugyanúgy számítható, ahogy az NDP a GDP értékéből. Ebből következően:

NNI = GNI – amortizáció = 17.000 – 1.800 = 15.200

A bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (GNDI) a GNI nagyságából számolható.

Annak nagyságát növelnünk kell a külföldről kapott transzferekkel (hisz ezt is az adott gazdaság költheti el), viszont csökkentenünk kell a külföldre utalt transzferekkel (ezt ugyanis nem lehet belföldön elkölteni). Ebből következően:

GNDI = 17.000 + 1000 – 500 = 17.500

A nettó hazai rendelkezésre álló jövedelem (NNDI) a GNDI és az amortizáció különbsége.

NNDI = 17.500 – 1.800 = 16.700