| Vissza |
A kibocsátás, illetve a jövedelmek felhasználásának azonosságait természetesen megváltoztatják a külgazdasági kapcsolatok. Az export azt jelenti, hogy a belföldi vállalatok termelésük egy részét külföldön adják el. Ugyanakkor a megvásárolható termékmennyiséget növeli az import nagysága. Ha az export és az import értéke megegyezik, akkor a belföldön felhasználható jövedelmek nem változnak, hiszen az exportból származó bevételt fordítják az importra. Ha azonban az export értéke eltér az importétól, akkor ezzel csökken vagy nő a gazdaságban rendelkezésre álló termékmennyiség, illetve a felhasználható jövedelem nagysága.
A külkereskedelem hatására a kibocsátás és eladások viszonyát kifejező 6. képlet a következőképpen módosul:
ahol IM az import reálértékét, X pedig az export reálértékét jelöli. A kibocsátás és annak felhasználása attól függően változik, hogyan alakul a külkereskedelem egyenlege. Ha az export nagyobb, mint az import, akkor ez csökkenti a belföldi felhasználási lehetőségeket. Az exporttöbblet nagyságában a belföldi magánszektor hitelez a külföldnek, ez tehát az adott időszakban csökkenti a belföldön felhasználható megtakarítások nagyságát. Fordított esetben növekednek a megtakarítási források. A tőkemérleg azonosságát kifejező összefüggés a következőképpen alakul:
A 15. képletből egy további következtetés is adódik: ha a magánszektor beruházásai és megtakarításai megegyeznek, akkor a kormányzati deficitet (szufficitet) az importtöbblet (exporttöbblet) fedezi.
| Vissza |