A kétszektoros gazdaságban csak magánszektor létezik, vagyis csak háztartások és vállalatok találhatók. Első lépésben tehát eltekintünk a kormányzat szerepétől. Az első fontos azonosság azt fejezi ki, hogy a megtermelt termékmennyiség megegyezik az eladott termékmennyiséggel vagyis a megtermelt javakat elfogyasztják vagy beruházzák. Ezzel az azonossággal természetesen nem azt akarjuk állítani, hogy a vállalatok mindig el tudják adni az összes terméket, amit megtermeltek. Az eladatlan készletek azonban a vállalatok nem szándékolt beruházásaivá válnak, hiszen azok lekötik a vállalatok profitjának és egyéb jövedelmeinek egy részét. Az ilyen készlet olyan, mintha a vállalatok saját maguknak termeltek volna. Az azonosság jobb oldalán tehát a ténylegesen megvalósult fogyasztás és beruházás szerepel, nem pedig a tervezett vagy szándékolt fogyasztás és beruházás. A két szektor együttes reáljövedelme éppen ez a kibocsátás, hiszen ezen árumennyiség felett rendelkeznek. Az így keletkezett jövedelmet pedig fogyasztásra és megtakarításra használják fel: A megtakarítás jele S (Saving = megtakarítás). Az azonosság azt fejezi ki, hogy a teljes jövedelmet fogyasztásra és megtakarításra használják fel. Itt újra a ténylegesen megvalósuló fogyasztásról és megtakarításról van szó, nem pedig a szándékoltról. Ha az 1. képlet és 2. képlet egyenletet összeillesztjük, egy újabb azonosságot kapunk: Az egyenlet bal oldala a végső felhasználás elemeit tartalmazza, a jobb oldala pedig a jövedelem közvetlen felhasználását. Az eladott termékmennyiség megegyezik a kibocsátással, ez utóbbi adja a realizált jövedelmeket, amelyeket fogyasztásra vagy megtakarításra használnak fel. Az egyenlet egyszerű átrendezésével egy újabb azonossághoz jutunk, ha mindkét oldalból levonjuk a fogyasztást. vagyis Ez a formula nagyon fontos összefüggésre mutat rá: egy kétszektoros gazdaságban a megtakarítás mindig megegyezik a jövedelem és a fogyasztás különbségével - ez az azonosság azonban kiolvasható a 2. képletből is. Teljesen új viszont az azonosság jobb és bal oldalainak szembeállítása: a beruházás utólag mindig megegyezik a megtakarítással. Ebben benne van az is, hogy néhány vállalat olyan beruházást is kénytelen megvalósítani, ami nem állt szándékában: a termelés egy részét nem tudta értékesíteni, mert a jövedelmek nagyobb részét fordították megtakarításokra, mint amennyire a termelők számítottak. Másik oldalról ez az egyenlőség jelentheti azt is, hogy a háztartási szektorban nem szándékolt megtakarítások keletkeztek: nem tudtak annyi fogyasztási cikket vásárolni, amennyit szerettek volna, mert a vállalatok az igényeiknél kevesebbet termeltek.
|
|||