MintafeladatA szektorok közötti jövedelemáramlásEgy gazdaságban a szektorok közötti jövedelemmozgások adatai közül a következők ismertek: A lakosság a vállalattól kapott 4000 egységnyi tényezőjövedelmét (amely 2500 egységnyi bér, 1000 egységnyi kötvénykamat, valamint 500 egységnyi profitrészesedésből keletkezik) 3100 egységet fordít fogyasztásra, az állami költségvetésbe 500 egységnyi adót fizet. A vállalati szektor által fizetett adó nagysága 1200 egység. A költségvetés összesen 950 egységnyi transzfert juttat vissza a gazdaságba, tudjuk továbbá, hogy a háztartás 50 egységgel kap több transzfert a vállalatoknál. Az állami költségvetés deficites: az állam 150 egységgel költ többet bevételeinél. A külföld 650 egységnyi terméket vásárol az adott gazdaságtól, megtakarítása pedig 200 egység. A beruházások nagysága 1250 egység. Határozza meg a következő kategóriák nagyságát: Rajzolja fel a gazdaság jövedelemáramlását leíró számlarendszert! Megoldás: A feladat megoldásához célszerű az egyes szektorok számláit felrajzolni. A számlarendszer az adatok feltüntetése nélkül a következő alakot ölti a négyszektoros gazdaság háztartás, vállalat, állam, külföld esetére: |
||||
|
||||
A megadott adatokat vezessük fel a megfelelő szektor számlájának megfelelő oldalára. Fontos, hogy ugyanannak az adatnak két különböző számla két ellentétes oldalán kell szerepelnie, hisz ami az egyik szektornak kiadás, az lesz egy másik szektor bevétele.
A piros betűszín a megadott adatokat fogja jelölni. Az összes megadott értéket szerepeltetve a rendszerben, a következőkhöz jutunk: |
||||
|
||||
Láthatjuk, hogy a számlák többségén több hiányzó adatunk is van, ezeket kezdetben nem tudjuk használni.
Ugyanakkor a vállalati mérleghez hasonlóan ahol közismert a mérlegegyezőség elve, miszerint a mérleg két oldalának összege azonos -, esetünkben is meg kell egyeznie az egyes szektorok bevételeinek és kiadásainak. Ez viszont lehetőséget ad, hogy azon számlákon, ahol egy hiányzó adatunk van, azt kiszámíthassuk. A külföldet leíró számlán például ismert a kiadási oldal mindkét tényezője, az import az egyedüli ismeretlenünk. Ez viszont azt jelenti, hogy az import nagysága az export és a külföldi megtakarítás nagyságának összege. Így az import nagysága 850 egység kell, hogy legyen. Ezt már rögzíthetjük is a külföld számláján a bevételek között, ugyanakkor ez a tétel megjelenik az árupiac számlán a kiadások között (hisz a belföld szempontjából az import egy jövedelemcsökkentő tételként funkcionál). Hasonlóan számítható a háztartás számlájáról a lakossági megtakarítások nagysága. A kiadásoknak és a bevételeknek azonosnak kell lenniük. A kiadási oldal ismert adatainak összege. 3600 egység, a bevételi oldalon (ahol egyébként az összes adatot ismerjük) a változók összege 4500 egység. A megtakarításnak emiatt 900 egységnek kell lennie. A kapott értéket szerepeltetjük a tőkepiac számla bevételi oldalán is, hisz a háztartás megtakarítása a bankszektorhoz kerül (vagy eleve náluk marad). Ezután viszont a tőkepiac számlán is csak egy ismeretlenünk lesz: a vállalati megtakarítás. Az előzőekhez hasonlóan adódik ennek értéke is, amely 300 egység. Következő lépésként meghatározhatjuk a vállalat számlájáról a makrojövedelem nagyságág, ennek értéke 5050 egység. Ha ezt az értéket feltüntetjük az árupiac számláján is, akkor adódik a kormányzati vásárlások nagysága (amelyre 900 egységet kapunk). Ezzel a feladatot megoldottuk. Azt, hogy az adatok helyesek, az mutatja, hogy ha a kormányzati vásárlásokat az állam számlájából határozzuk meg, akkor ott ugyanúgy 900 egységet kapunk (az ismert bevételi és kiadási tételek különbségeként), mint ha egyszerűen az árupiac számláján a kormányzati vásárlások nagyságára kapott összeget átvezetjük az állam kiadási oldalára. A teljes megoldás után a következő rendszert kapjuk (pirossal a megadott indulóadatok, kékkel pedig a számított értékek szerepelnek): |
||||
|
||||
Figyeljük meg végül, hogy mindegyik számlán teljesül a mérlegegyezőség elve: az adott szektor bevételeinek és kiadásainak nagysága szükségszerűen azonos.
|
||||