Vissza

Mintafeladat

A szektorok közötti jövedelemáramlás

Egy gazdaságban a szektorok közötti jövedelemmozgások adatai közül a következők ismertek:

A lakosság a vállalattól kapott 4000 egységnyi tényezőjövedelmét (amely 2500 egységnyi bér, 1000 egységnyi kötvénykamat, valamint 500 egységnyi profitrészesedésből keletkezik) 3100 egységet fordít fogyasztásra, az állami költségvetésbe 500 egységnyi adót fizet. A vállalati szektor által fizetett adó nagysága 1200 egység. A költségvetés összesen 950 egységnyi transzfert juttat vissza a gazdaságba, tudjuk továbbá, hogy a háztartás 50 egységgel kap több transzfert a vállalatoknál. Az állami költségvetés deficites: az állam 150 egységgel költ többet bevételeinél. A külföld 650 egységnyi terméket vásárol az adott gazdaságtól, megtakarítása pedig 200 egység. A beruházások nagysága 1250 egység.

Határozza meg a következő kategóriák nagyságát:
a) Háztartások megtakarítása
b) Kibocsátás (nemzeti jövedelem)
c) Vállalati megtakarítás
d) Kormányzati vásárlás
e) Import

Rajzolja fel a gazdaság jövedelemáramlását leíró számlarendszert!

Megoldás:

A feladat megoldásához célszerű az egyes szektorok számláit felrajzolni. A számlarendszer – az adatok feltüntetése nélkül – a következő alakot ölti a négyszektoros gazdaság – háztartás, vállalat, állam, külföld – esetére:

8. ábra
A megadott adatokat vezessük fel a megfelelő szektor számlájának megfelelő oldalára. Fontos, hogy ugyanannak az adatnak két különböző számla két ellentétes oldalán kell szerepelnie, hisz ami az egyik szektornak kiadás, az lesz egy másik szektor bevétele.

A piros betűszín a megadott adatokat fogja jelölni. Az összes megadott értéket szerepeltetve a rendszerben, a következőkhöz jutunk:

9. ábra
Láthatjuk, hogy a számlák többségén több hiányzó adatunk is van, ezeket kezdetben nem tudjuk használni.

Ugyanakkor a vállalati mérleghez hasonlóan – ahol közismert a mérlegegyezőség elve, miszerint a mérleg két oldalának összege azonos -, esetünkben is meg kell egyeznie az egyes szektorok bevételeinek és kiadásainak.

Ez viszont lehetőséget ad, hogy azon számlákon, ahol egy hiányzó adatunk van, azt kiszámíthassuk.

A külföldet leíró számlán például ismert a kiadási oldal mindkét tényezője, az import az egyedüli ismeretlenünk. Ez viszont azt jelenti, hogy az import nagysága az export és a külföldi megtakarítás nagyságának összege. Így az import nagysága 850 egység kell, hogy legyen. Ezt már rögzíthetjük is a külföld számláján a bevételek között, ugyanakkor ez a tétel megjelenik az árupiac számlán a kiadások között (hisz a belföld szempontjából az import egy jövedelemcsökkentő tételként funkcionál).

Hasonlóan számítható a háztartás számlájáról a lakossági megtakarítások nagysága. A kiadásoknak és a bevételeknek azonosnak kell lenniük. A kiadási oldal ismert adatainak összege.

3600 egység, a bevételi oldalon (ahol egyébként az összes adatot ismerjük) a változók összege 4500 egység. A megtakarításnak emiatt 900 egységnek kell lennie. A kapott értéket szerepeltetjük a tőkepiac számla bevételi oldalán is, hisz a háztartás megtakarítása a bankszektorhoz kerül (vagy eleve náluk marad).

Ezután viszont a tőkepiac számlán is csak egy ismeretlenünk lesz: a vállalati megtakarítás. Az előzőekhez hasonlóan adódik ennek értéke is, amely 300 egység.

Következő lépésként meghatározhatjuk a vállalat számlájáról a makrojövedelem nagyságág, ennek értéke 5050 egység.

Ha ezt az értéket feltüntetjük az árupiac számláján is, akkor adódik a kormányzati vásárlások nagysága (amelyre 900 egységet kapunk). Ezzel a feladatot megoldottuk. Azt, hogy az adatok helyesek, az mutatja, hogy ha a kormányzati vásárlásokat az állam számlájából határozzuk meg, akkor ott ugyanúgy 900 egységet kapunk (az ismert bevételi és kiadási tételek különbségeként), mint ha egyszerűen az árupiac számláján a kormányzati vásárlások nagyságára kapott összeget átvezetjük az állam kiadási oldalára.

A teljes megoldás után a következő rendszert kapjuk (pirossal a megadott indulóadatok, kékkel pedig a számított értékek szerepelnek):

10. ábra
Figyeljük meg végül, hogy mindegyik számlán teljesül a mérlegegyezőség elve: az adott szektor bevételeinek és kiadásainak nagysága szükségszerűen azonos.

Vissza