Az árupiaci kereslet

Az egyes szereplők piaci jelenlétét és kapcsolatait a jövedelemáramlás bemutatásával érzékelhettük. A szereplőkön keresztül összekapcsolódnak az egyes piacok egymással. A piacok közötti kapcsolatok bonyolult rendszert alkotnak. Ezt a rendszert csak úgy érthetjük meg, ha az egyes piacokat először egymástól elkülönítve vizsgáljuk.

Az árupiac minden szempontból központi szerepet játszik a körforgásban:

• A gazdasági tevékenység végső célja a szükségletek kielégítése, a fogyasztóhoz az árupiacon jut a termék vagy szolgáltatás.
  
• Az árupiac egyensúlya hatással van minden más piac működésére is: az árupiacon alakul ki az egyensúlyi jövedelem nagysága, ami befolyásolja a megtakarításokat, a pénzkeresletet, a felhasználásra kerülő termelési tényezők mennyiségét, a kormányzati bevételeket.
  
• Az árupiac egyensúlya nélkül nem beszélhetünk makroegyensúlyról.
  
• Az árupiac – a többi részpiaccal való kölcsönhatása miatt – összesíti a nemzetgazdaság minden fontos jelenségét: Az árupiaci egyensúly feltétele, hogy az összekereslet megegyezzen az összkínálattal. Az összkereslet a fogyasztási keresletből, a beruházásokból és a kormányzati áruvásárlásokból áll. A fogyasztási kereslet függ a háztartások rendelkezésére álló jövedelmétől, a beruházás nagyságát meghatározza a kamatláb, az összkínálat összefügg a munkapiac helyzetével, és mindegyik kapcsolatban van az árszínvonallal, ami viszont a pénzpiac hatásait is tükrözi.
  
  

Egy ilyen bonyolult rendszert csak úgy tudunk megismerni, ha kiterjedten alkalmazzuk a ceteris paribus elvet – a változók és jelenségek nagy részét rögzítünk, hogy néhány tényező hatására koncentrálhassuk figyelmünket.

Az árupiac jellemzőit először a többi részpiactól függetlenül fogjuk bemutatni, majd amikor már megismertük a többi piacot is, akkor visszatérünk az árupiacra, és megismerkedünk integráló jellegével.

A szűken értelmezett árupiac a következő tulajdonságokkal rendelkezik:

• Legfontosabb sajátossága, hogy az árszínvonal adott, minden kibocsátási értéknél azonos. Ebben a helyzetben kizárólag a reálkeresletet meghatározó tényezőket tudjuk elemezni.
  
• Figyelmen kívül hagyjuk a többi részpiaccal való kölcsönhatásokat. A kamatláb nagyságát az árupiactól független értéknek fogjuk tekinteni. Nem vesszük figyelembe a munkapiaci helyzet hatását az összkeresletre.
  
  

Ilyen feltételek között az összkínálat passzív szerepet játszik, rugalmasan alkalmazkodik az összkeresletet.

A szűken értelmezett árupiacon (továbbiakban röviden árupiacon) akkor van egyensúly, ha a kiadások összege és a kibocsátás megegyezik a kereslettel.

A kibocsátást tehát a következők jellemzik:

• Az összkereslet határozza meg a kibocsátás egyensúlyi szintjét.
  
• Az egyensúlyban minden szereplő annyit költ, amennyi a keresletének nagysága.
  
• A kínálat alkalmazkodási mechanizmusa biztosítja, hogy rövid távon a kibocsátás mindig közeledjék az egyensúlyi érték, tehát a kereslet felé.