Vissza Tovább |
3. Monopólium
|
||||||||||
Gyakori tévhit a monopóliumokkal kapcsolatban, hogy hatalmas profitot realizálnak. Ez részben természetesen igaz, hiszen óriási cégekről van szó, amelyek tetemes profitot realizálnak. De ez nem jelenti azt, hogy minden egyes termékük gazdasági profitot eredményez még az is lehetséges, hogy a monopólium veszteséges vagy csak normálprofitot kap. Minden attól függ, hogyan alakulnak költségei. Az 92. ábrán egy olyan helyzetet ábrázoltunk, amikor a monopólium gazdasági profithoz jut, a 93. ábrán viszont a monopólium gazdasági profitja nulla.
A monopolista pozíció önmagában nem garantálja gazdasági profit létét, de ha kialakul, akkor a vállalat hosszú távon is képes megtartani azt. Ennek oka az, hogy nincsenek versenytársak, akik eltüntetnék a gazdasági profitot. Veszteség esetén a monopólium általában nem vonul ki a piacról, hiszen az számára még nagyobb veszteséggel járna. Ebben az esetben igyekszik a vevők magatartását úgy befolyásolni, hogy a veszteség eltűnjön, vagy árdiszkriminációt alkalmaz. |
||||||||||
Monopólium tiszta formájában általában csak az úgynevezett természetes monopólium esetében alakul ki. Természetes monopólium akkor alakul ki, ha az adott tevékenységhez nagyon jelentős nagyságú beruházás szükséges. Az infrastruktúrális szolgáltatások (például a vasút), az úgynevezett közüzemi szolgáltatások (víz, gáz, áram), a távközlési szolgáltatások biztosításához nagy kiterjedésű hálózatok kiépítésére van szükség, amelynek beruházási költségei tetemesek, az üzemeltetési költségek viszont ehhez képes csekélyek. A fix költség aránya olyan nagy, hogy az átlagköltség folyamatosan csökken. A határköltség ezért mindig alacsonyabb, mint az átlagköltség. Ilyen helyzetben szinte elképzelhetetlen új belépő megjelenése, hiszen a növekvő keresletet egyre alacsonyabb költséggel lehet kielégíteni, így egy új vállalat megjelenése csak rontana a fogyasztók és a termelők helyzetén egyaránt. (Az új vállalat ugyanis csak magasabb költséggel lenne képes kielégíteni a többletkeresletet, mint a piacon levő vállalat.) |
||||||||||
A természetes monopólium kínálati ára a technikai lehetőségekhez képest nagyon magas (nem is beszélve a vállalat profitjáról). Ezért a legtöbb esetben a természetes monopóliumok termékének árát az állam valamilyen mértékben szabályozza. A tökéletes monopólium modelljét elsősorban olyan piacok elemzésére használhatjuk fel, ahol egy-egy vállalat képes az általa kínálat termék árának befolyásolására. Ilyen piac az oligopólium, a duopólium és a monopolisztikus verseny. A monopólium modell teszi lehetővé, hogy bizonyítsunk egy olyan állítást, amelyre a gazdaságpolitikusok gyakran hivatkoznak: a tökéletes verseny a fogyasztók számára kedvezőbb, mint a mint a monopólium. |
||||||||||
Az összehasonlítás érdekében feltételezzük, hogy a versenyző vállalatok együttes határköltség-függvénye, vagyis piaci kínálati függvényük ugyanolyan, mint a monopólium határköltség-függvénye. Így az eltérés csak a piaci ár és az eladott mennyiségből adódik.
A 95. ábrán piaci keresleti függvény esetében a versenyző vállalatok Qv mennyiséget értékesítenek Pv áron. Ha ugyanezen piacon egy monopólium értékesít, akkor az Qm mennyiséget Pm áron ad el. Ennek következtében a fogyasztói többlet mennyisége csökkenni fog az A és a B betűvel jelölt területnek megfelelő nagysággal. Ugyanakkor a termelői többlet nagysága kisebb lesz, a C betűvel jelölt területnek megfelelő nagysággal. A termelői többlet azonban növekszik is az árnövekedés következtében, mégpedig A nagyságával. Az elveszett fogyasztói többlet egy része tehát a monopólium termelői többletévé alakul, ugyanakkor a B betűvel jelölt része teljesen elvész, azt sem a termelők, sem a fogyasztók nem kapják meg. Ugyanez vonatkozik a versenyző helyzetben megkapott termelői többlet C részére is. A társadalom teljes vesztesége így a B és a C terület együttesen. Ezt a véglegesen elveszett nagyságot holtteher-veszteségnek nevezik. |
||||||||||
A fogalmat felhasználhatjuk majd az egyes piaci szerkezetek összehasonlítása, valamint a társadalmi és piaci hatékonyság mérésére. | ||||||||||
Vissza Tovább |