Vissza Tovább |
2. A tökéletes verseny
|
|||
A piaci kínálati függvény megmutatja, hogy az iparág vállalatai együttesen mennyit hajlandóak termelni különböző árak mellett. A piaci kínálat az egyes vállalatok kínálatának összege. A piaci kínálati függvény ezért az egyes vállalatok kínálati függvényeiből vezethető le. A rövid távú iparági kínálati függvény az egyes vállalatok kínálati függvényeinek horizontális összegzésével adódik. Mivel az egyes vállalatok eltérő költségfüggvényekkel rendelkeznek, ezért az üzemszüneti pontjuk is különböző áraknál alakul ki. Így a piaci kínálati függvény legtöbbször nem folyamatos, hanem több törési pontja is lehet. Az iparági kínálati függvény lényegében az adott iparág összesített határköltségfüggvénye, hiszen az egyéni határköltségfüggvények összegzéséből adódik. Így az iparág egészére is érvényesíthetjük majd a profitmaximum feltételét: ahol a határköltség megegyezik az árral, akkora lesz az iparág kibocsátása. |
|||
Az adott termék piaci egyensúlya így az iparági keresleti és kínálati függvény metszéspontjában alakul ki. Ekkor a vállalatok adott ár mellett éppen annyit akarnak eladni, amennyit a vevők vásárolni akarnak. A vállalatok oldaláról nézve ekkor az együttes profitjuk maximális az összesített határköltségé megegyezik a piaci árral. A vevők oldaláról nézve a haszon maximális, adott ár-jövedelem viszonyok között ekkora termékmennyiség biztosítja a szükségletek legmagasabb szintű kielégítését. Az egyes vevő és az egyes eladó számára azonban az ár adottság egyéni kínálatát és keresletét ehhez igazítja. A tökéletes verseny modellezése során legtöbbször azzal az egyszerűsítéssel élünk, hogy minden vállalat és minden fogyasztó azonos alakú egyéni kínálati és keresleti függvénnyel rendelkezik, így az iparági kínálatot megkapjuk, ha a tipikus vállalat egyéni kínálatát megszorozzuk a vállalatok számával. Hasonlóképpen megkaphatjuk a egyetlen fogyasztó egyéni keresleti függvényéből az iparági keresleti függvényt. Ezzel az egyszerűsítéssel folyamatos piaci keresleti és kínálati függvényt kapunk, illetve könnyen tudjuk átvezetni a piaci értékeket az egyéni függvényekre. |
|||
Az a) ábrán egyetlen vállalat kínálati függvényét, a c) ábrán egyetlen vevő keresleti függvényét, a b) ábrán pedig a piaci keresleti és kínálati függvényeket láthatjuk. Az ábrán látható helyzet a piac rövid távú egyensúlyát tükrözi. Vajon tartós lehet-e egy ilyen egyensúly? Mi a feltétele ennek, hogy ez az egyensúly fennmaradjon? A tartós egyensúly egyik feltétele, hogy a keresletet, a kínálatot meghatározó tényezők ne változzanak. Amíg adottak a döntési feltételek, addig az egyensúly fennmarad. Az egyensúly egyes jellemzői magukban hordhatják az egyensúly felbomlásának indítékait. Ha a vállalatok gazdasági profitot realizálnak vagy veszteségesek, akkor ez ösztönzi a piacra való belépést vagy kilépést. Ha a vállalatok veszteségesek, akkor elkezdik elhagyni a piacot, ezzel csökken a vállalatok száma és a piaci kínálati függvény mindaddig balra tolódik, amíg az ár elég magas nem lesz ahhoz, hogy a gazdasági költségek megtérüljenek. |
|||
Ha egy iparágban a vállalatok nem realizálnak gazdasági profitot, akkor a cégek nem akarják elhagyni az ágazatot, de a kívülállók sem akarnak belépni a piacra. Így a piaci egyensúly stabilizálódik. Tökéletes versenyben a hosszú távú egyensúly kialakulásának három feltétele van:
A verseny a hosszú távú egyensúly kialakulásához vezet. |
|||
Az egyensúly kialakulása hosszú időt vesz igénybe, ezért rövid távon létezhet profit (vagy veszteség), ami versenyre készteti a vállalatokat. A vevők esetében nem találunk olyan tényezőt, amely a rövid távú egyensúlyból való kimozdulásra ösztönözne. A vevők magatartása csak akkor változik, ha a keresletüket meghatározó tényezők valamelyike megváltozik. Egy ilyen változás azonban nem csak egyszerűen a piaci egyensúly új értékét teremti meg, hanem megváltoztathatja a kínálati függvényt is. |
|||
Vissza Tovább |