A fenti költségvetési egyenessel és közömbösségi térképpel jellemezhető fogyasztó számára az A jószágkosár lesz optimális, mivel e jószágkombináció választása esetén teljes egészében elkölti jövedelmét, valamint a lehető legmagasabb hasznosságérzetet biztosítja magának, azaz nincs olyan magasabb szintű közömbösségi görbe, amelynek közös pontja lenne a költségvetési egyenessel.

Az optimális választást jelentő pontban a költségvetési egyenes éppen érinti a közömbösségi görbét. Ebben a pontban a két függvény meredeksége megegyezik egymással, azaz a helyettesítés határrátája megegyezik az árak arányával.

(21)

A 21. egyenlet további összefüggések kimutatását is lehetővé teszi. A helyettesítés határrátája kifejezhető a határhasznok arányával is. Ebből következik, hogy optimális választás esetén az árak aránya megegyezik a határhasznok arányával:

(22)

Ha ez az egyenlőség nem érvényesül, akkor a fogyasztónak érdemes megváltoztatni a fogyasztás arányát, mert ezzel növelheti összhasznát. Az összefüggés jobb megértése érdekében rendezzük át 22. egyenletet a következő formára:

(23)

A 23. képlet azt fejezi ki, hogy egységnyi pénzkiadás ugyanakkora hasznosság-növekményt eredményez mindkét termék esetében. Ez a hányados nem más, mint a pénz határhaszna, ami azt fejezi ki, hogy az utoljára elköltött pénzegység mekkora hasznosságnövekményt eredményez. Optimális esetben a pénz határhaszna minden felhasználásban azonos. Ezt az optimumfeltételt Gossen II. törvénye néven emlegetik a közgazdaságtanban.