Kéttermékes jószágtérben a költségvetési halmaz elemeit a következőképpen határozhatjuk meg: Tegyük fel, hogy a fogyasztó halból (x) és rizsből (y) álló jószágkosarakra kívánja költeni I nagyságú jövedelmét. Az adott időszakban egy szelet hal ára p_x, egy zacskó rizs ára pedig p_y. Ebben az esetben a halra költött pénzösszeget a szorzat határozza meg, míg rizsre összeget költ, ahol x és y a halból illetve a rizsből vásárolt mennyiséget jelöli. Az adott időszakban maximálisan I összeget fordíthat a két jószágra. A megvásárolható kombinációkat az alábbi egyenlőtlenséggel jelölhetjük ki:

(16)

A költségvetési korlát most egy egyenes, amelyen azok a termékkombinációk szerepelnek, amelyeket a fogyasztó jövedelmének teljes elköltésével tud megvásárolni adott árak mellett. A költségvetési egyenes egyenlete:

(17)

A költségvetési egyenesnek 3 fontos jellemzője van: függőleges és a vízszintes tengelymetszete, valamint a meredeksége. A függőleges tengelymetszet megmutatja, mennyi y terméket vehet a fogyasztó, ha jövedelmét adott p_y mellett teljes egészében y-ra költi. Ennek értéke: .

A vízszintes tengelymetszet jelentése hasonló: azon x mennyiséget jelöli, amelyet a fogyasztó jövedelmének teljes elköltésével megvehet adott p_x mellett. Ekkor: .

A költségvetési egyenes meredeksége kifejezi, mennyivel kell y vásárlását csökkenteni, ha x vásárlását 1 egységgel növelik, adott jövedelem mellett. Ekkor dI = 0, ezért érvényesül a következő összefüggés:

(18)

Ebből a keresett dy/dx arány:

(19)

De ugyanerre az eredményre jutunk, ha a költségvetési egyenes egyenletét y-ra rendezzük:

(20)

és x szerint deriváljuk. Az x szerinti derivált megegyezik 19. képlet-vel.