Vissza Tovább

A pénzpiac egyensúlya és az LM görbe

A pénzpiac egyensúlyának feltétele, hogy a pénzkereslet megegyezzen a pénzkínálattal, vagyis érvényesüljön a következő feltétel:

(83)

A pénzpiac egyensúlya ezek szerint függ:

  • a forgalomban levő pénzmennyiségtől
  • az árszínvonaltól
  • a reáljövedelemtől
  • a reálkamatlábtól

A forgalomban levő pénzmennyiség (a pénzkínálat) a bankrendszer, ezen belül döntően a központi bank döntéseitől függ. Ezért a gazdasági szereplők, illetve a gazdaság működése szempontjából külső adottság (úgynevezett exogén változó).

Az árszínvonal nagyságát az aggregált kereslet és kínálat egyensúlya határozza meg, ezért a pénzpiac működése szempontjából külső adottság.

A reáljövedelem nagyság ugyancsak az aggregált piacon határozódik meg, ezért a pénzpiacon ez is külső adottság.

A fenti adottságok mellett a kamatláb nagysága a pénzpiacon határozódik meg, a kamatláb mozgása biztosítja a pénzkereslet és pénzkínálat egyensúlyának kialakulását.

Vizsgáljuk meg első lépésben a reálpénzkínálat és a reálpénzkereslet kapcsolatát!

Mivel a pénzkínálat külső adottság, ezért az egyensúly csak akkor alakulhat ki, ha a pénzkereslet igazodik a pénzkínálathoz.

Kövessük nyomon, milyen mechanizmus biztosítja, hogy adott reáljövedelem és árszínvonal mellett a pénzkereslet igazodjon a pénzkínálathoz!
Mintafeladat
A pénzkeresletet meghatározza a reáljövedelem is. Annak változása megváltoztatja a pénzkeresletet, ezért meg kell változnia a kamatlábnak is, hogy a pénzpiac egyensúlya kialakuljon. A reálértékek szempontjából ennek a változónak van még szerepe, ezért kövessük nyomon hatását!
A megismert összefüggésekből azt a következtetést is levonhatjuk, hogy – adott reálpénzkínálat mellett – minden reáljövedelem-szinthez csak egyetlen egyensúlyi kamatláb tartozik. Minden reáljövedelemhez meghatározhatjuk azt a kamatlábat, amely a pénzpiac egyensúlyát biztosítja. A pénzpiac egyensúlya nem csak egyetlen reáljövedelem- és kamatláb-kombináció mellett alakulhat ki, hanem több jövedelem-kamatláb-kombináció mellett. Így egy hasonló függvényt kapunk, mint az árupiac egyensúlyi pontjaiból.

A pénzpiac egyensúlyát egy olyan függvénnyel írhatjuk le, amely összekapcsolja a kamatláb és a reáljövedelem azon összetartozó értékeit, amelyek – adott reálpénzkínálat mellett – biztosítják a pénzkereslet és pénzkínálat egyensúlyát. Ezt nevezzük pénzkeresleti-pénzkínálati görbének vagy röviden LM- (Liquidity-Money) görbének.
Az LM görbét először grafikusan, majd algebrai eszközökkel vezetjük le.

Megváltozik az LM görbe alakja illetve helyzete, ha

A fenti változások közül kiemelt szerepet kap a reálpénzkínálat változásának hatása.

A reálpénzmennyiség változik, ha változik a forgalomban levő pénzmennyiség és/vagy az árszínvonal.
Ha a nominális pénzkínálat növekszik, akkor nő a reálpénzmennyiség. (Ezért az M/P értékeket összekötő segédvonal párhuzamosan eltolódik, az origótól távolodva.) Ennek következtében felborul a pénzpiac egyensúlya: túlkínálat alakul ki a pénzpiacon. A gazdasági szereplők nem akarnak annyi pénzt tartani, mint amennyi forgalomban van. A keletkező felesleget igyekeznek értékpapírokba fektetni, ezzel növelik az értékpapírok keresletét. A kereslet növekedésével nő az árfolyam és csökken a piaci kamatláb.

Alacsonyabb kamatlábhoz pedig nagyobb vagyontartási pénzkereslet tartozik. A pénzpiac tehát egy alacsonyabb kamatláb mellett kerül egyensúlyba.

Ugyanilyen hatása van annak is, ha változatlan nominálpénz-mennyiség mellett az árszínvonal csökken, hiszen akkor is növekszik a reálpénzkínálat.

A forgalomban levő reálpénzmennyiség növekedésével a pénzpiac egy alacsonyabb kamatláb mellett kerül egyensúlyba. Az LM-függvény lefelé tolódik.
Az eltolódásokkal lényegében azt is bizonyítottuk, hogy az LM görbe stabil egyensúlyi pontok halmaza. Vizsgáljuk meg a stabilitást önmagában is!

Foglaljuk össze az LM-görbe tulajdonságait!
  • Az LM-görbe a kamatláb és a reáljövedelem azon kombinációit tartalmazza, amelyeknél a pénzpiac egyensúlyban van.
  • A pénzpiac egyensúlya esetén az értékpapírpiac is egyensúlyban van. Így az LM-függvény egyben az értékpapírpiac egyensúlyát biztosító Y és i kombinációit jelenti.
  • Az LM-görbe pozitív meredekségű. Adott reálpénzmennyiség mellett a jövedelem növekedésével növekszik a kamatláb, mert a növekvő tranzakciós pénzkeresletet csak a vagyon összetételének megváltoztatásával lehet biztosítani, vagyis értékpapírok eladásával, ami növekvő kamatlábat eredményez.
  • A reálpénzkínálat növekedésével az LM-görbe jobbra lefelé tolódik.
  • Az LM-görbétől balra felfelé elhelyezkedő pontok a pénzpiaci túlkínálatot jelzik, a jobbra lefelé levő pontok pedig a túlkeresletet.

Mintafeladat

Önellenőrzés
Vissza Tovább