|
|
|
|
A stabilitás igazolásához vegyünk fel két nem-egyensúlyi pontot az LM görbe-rendszerben és vizsgáljuk meg, milyen mozgásokat vált ki egy-egy ilyen helyzet! A pénzpiac mozgásai közvetlenül nem tudják befolyásolni a pénzkínálatot és a reáljövedelem nagyságát, ezért az ezeket ábrázoló negyedeket most elhagytuk.
|
|
 |
|
43. ábra
|
|
Az ábrán az A1 pontban a pénzpiacon túlkínálat van, mert adott reáljövedelemhez túl magas kamatláb alakult ki. Ha a kamatláb magasabb, mint az egyensúlyi, akkor a vagyontartási pénzkereslet kisebb, mint a kínálat. A2 pontban a kereslet L2, a kínálat viszont M2.
A vagyontartási pénz túlkínálata az értékpapírpiac túlkeresletét jelenti – a felesleges pénzkészletek kötvénykeresletként jelennek meg. Az értékpapírpiaci túlkereslet felhajtja a kötvények árfolyamát és csökkenti a piaci kamatlábat. A csökkenő kamatláb pedig növeli a vagyontartási pénzkeresletet. A kamatláb addig csökken, amíg a túlkínálatot fel nem szívja a pénzkereslet. Az egyensúly A* pontban alakul ki.
|
|
|
|
B1 pontban adott reáljövedelemhez képest túl alacsony a kamatláb, ezért a pénzkereslet nagyobb lesz, mint a vagyontartási célú pénzkészlet nagysága (L2 > M2). A pénzpiaci túlkereslet az értékpapírpiacon túlkínálatot jelent, hiszen a vagyontartók igyekeznek pénzkészleteiket feltölteni, amit csak úgy tehetnek meg, ha értékpapírjaik egy részét értékesítik. A kötvények túlkínálata csökkenti az árfolyamot és növeli a piaci kamatlábat. Magasabb kamatláb mellett kisebb lesz a spekulációs pénzkereslet, igazodik a pénzkészletekhez. A pénzpiac B* pontban egyensúlyba kerül.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
