A beruházási kereslet

1. A beruházás

Milyen tevékenységek tartoznak a beruházás fogalmába?

• egy új üzem építése
  
• egy lakás építése
  
• új gépek beszerzése a régi üzembe
  
• felújítás – akár lakás, akár más épület, akár gép
  
• útépítés
  
• tartós fogyasztási cikk beszerzése
  

A felsorolásból két fontos dolog következik: beruházást bármelyik gazdasági szektor végezhet (háztartás, vállalat vagy az állam is); és a beruházás lehet egy új vagyontárgy beszerzése vagy létrehozása, valamint a régi vagyontárgyak felújítása, cseréje.

Sajátos formája a beruházási keresletnek a készletek változása. A készletek döntő szerepet játszanak a piaci egyensúlytalanságok kiegyenlítésében, a piac ex post azonosságainak megteremtésében. Amikor azonban a készletek a szándékoknak megfelelően alakulnak, akkor nagyságuk és változásuk elsősorban üzemgazdaságtani okokra vezethető vissza, amely nem tartozik a makroökonómia vizsgálódásainak körébe. Ezért az egyensúly bemutatásakor nem térünk ki külön a készletek tervezett nagyságát meghatározó tényezőkre, a készletek változását együtt kezeljük a vállalatok többi beruházásával.

A beruházási javak piacán természetesen a kormányzat is megjelenik kereslettel, aminek okait és hatásait a háromszektoros modell elemzésénél fogjuk tárgyalni.

Beruházási keresleten a vállalatok beruházási szándékait fogjuk érteni.

A vállalatok azért szereznek be tőkejavakat, hogy a segítségükkel termelt termékeket és szolgáltatásokat értékesítsék, és ebből profitra tegyenek szert. A várható profit megállapításához ismerni kell azt, hogy mennyivel növekszik a termelés a tőkeállomány növekedésével, és mennyibe kerül a tőkeállomány növekedése. Ugyanakkor a várható bevétel és a szükséges ráfordítások nem azonos időpontban merülnek fel, ezért szükség van arra, hogy a bevételeket és a kiadásokat egy időpontra számítsuk át. Az időbeni eltéréseket például a jelenérték-számítás módszerével hidalhatjuk át, amit a fejezetrész második felében fogunk bemutatni.

A beruházási kereslet elemzése szükségessé teszi, hogy vizsgálódásunkat hosszú távra is kiterjesszük, hiszen a tőkeállomány változtatásának tendenciái csak hosszabb távon ragadhatók meg. Az elemzés célja azonban az, hogy a hosszú távú hatások alapján a beruházási kereslet rövid távú tulajdonságait tárjuk fel, annak érdekében, hogy összekapcsolhassuk a fogyasztási kereslet megismert rövid távú függvényével, és így megkapjuk az összkereslet alakulásának legfontosabb jellemzőit.

A termelés növelésének feltétele, hogy növekedjen a felhasznált termelési tényezők mennyisége, jelen esetben bővítő beruházásra van szükség.

A vállalati beruházás célja azonban nem egyszerűen a termelés növelése, hanem profit szerzése. Milyen szempontok alapján dönt egy vállalat arról, hogy elvégez-e egy beruházást vagy sem?

• Milyen bevételre számít a beruházásból.
  
• Ez a bevétel elegendő-e ahhoz, hogy megtérüljön a befektetés.
  
• A megtérülés milyen hozammal történik, vagyis magasabb-e a hozam, mint a beruházás alternatív költsége.
  
• Milyen forrásból tudja fedezni a beruházás költségeit.
  

Mindehhez ismerni kell:

• A piaci helyzet jövőben várható alakulását – beleértve a tőkepiacot, a vállalat várható tőkepiaci értékét
  
• a beruházás költségeit
  
• az igénybe vehető forrásokat és azok költségeit (kamatait)
  
• a beruházás fizikai elhasználódási idejét
  

Ha ezek az információk rendelkezésére állnak, akkor meg tudja határozni a beruházás jövedelmezőségi rátáját. A számításhoz egy hosszabb időszak különböző időpontjában esedékes kiadást és bevételt kell összehasonlítani. A számítás módszere a jelenérték-számítás.

A várható bevételek ismeretében meghatározhatjuk egy beruházás tényleges jövedelmezőségi rátáját is. Ebben az esetben azt a kamatlábat határozzuk meg, amely mellett a beruházás nettó jelenértéke éppen nulla lenne. Az így számított kamatlábat belső kamatlábnak nevezik.

A tőke határhatékonyságát jelöljük r betűvel. Értékét a következő egyenlet megoldásával számíthatjuk ki:

(53)

Ha r értéke nagyobb, mint az aktuális piaci kamatláb, akkor a beruházás a költségek megtérülésén és a befektetett tőke kamatán felül még profitot is hoz. Ez a profit azonban csak a várható bevételek alapján kiszámított érték, ami nem mindig realizálható. Ezért egy beruházás értékelésénél nagy szerepet kap a vállalkozó várakozása, a jövőbeni folyamatok felmérése. Ha a jövőben sok bizonytalansági tényezőt lát a vállalkozó, akkor többnyire tartózkodik a beruházás megvalósításától.