Vissza Tovább

2. Az állami jövedelem-újraelosztás és a fogyasztási függvény

A rendelkezésre álló jövedelem akkor tér el a realizált jövedelemtől, ha az állam adót szed és transzfereket juttat a háztartásoknak.
Az egyösszegű adók csökkentik a háztartások rendelkezésre álló jövedelmét, de a fogyasztási kereslet kezdeti csökkenése – a fogyasztási határhajlandóság egynél kisebb számértéke miatt – kisebb, mint a rendelkezésre álló jövedelem csökkenése. A fogyasztási függvény az állam jövedelem-elvonásának következtében módosul: a fogyasztási kereslet nem a realizált jövedelemtől, hanem a rendelkezésre álló jövedelemtől függ.

(27)


Jelöljük az egyösszegű adó nagyságát T0 -lal. A rendelkezésre álló jövedelem ennek összegével kisebb, mint a realizált jövedelem:

(28)

Helyettesítsük be 28. képletet a 27. képletbe, akkor megkapjuk a módosított fogyasztási függvényt:

(29)
A folyamatot a függvény ábráján is nyomon követhetjük.

Hogyan változik mindezek hatására az egyensúlyi jövedelem?
Írjuk fel az árupiaci egyensúly feltételét a módosított fogyasztási függvény alapján!

(30)

Fejezzük ki a 30. képletből az egyensúlyi jövedelem nagyságát!

(31)

Határozzuk meg a 31. képlet alapján, hogy mennyivel változtatja meg egységnyi adó az egyensúlyi jövedelmet! Az egyösszegű adó minden egysége csökkenti az autonóm fogyasztási keresletet nagysággal. Az autonóm kereslet egységnyi bővülése összeggel változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet, mégpedig növelve azt. Az egyösszegű adó -szeresével változtatja meg az egyensúlyi jövedelmet, csökkentve azt. Ezt az együtthatót adómultiplikátornak nevezik.
Az adómultiplikátor nagysága a fenti feltételek között: -. Az adómultiplikátor abszolút értéke kisebb, mint a kiadási multiplikátoré, hiszen , ezért .

Figyeljünk fel arra, hogy bár a fogyasztási kereslet kezdeti autonóm csökkenése mértékű, végleges visszaesése megegyezik az egyensúlyi jövedelem csökkenésével, vagyis .
A jövedelemtől függő adók szintén csökkentik a rendelkezésre álló jövedelmet, ezen keresztül a fogyasztási keresletet és az árupiac egyensúlyát biztosító jövedelmet. Hatásuk azonban más módon érvényesül, mint az egyösszegű adóké, hiszen a jövedelem változásával az adó nagysága is változik. A jövedelemtől függő adók az adókulcsnak megfelelően csökkentik a rendelkezésre álló jövedelmet.
Jelöljük z-vel az adókulcsot, amit tizedes tört formájában adunk meg. A fizetendő adó tehát: . Ennyivel csökken a gazdaságban a rendelkezésre álló jövedelem. Ha a lakosság csak jövedelemtől függő adót fizet, akkor a fogyasztási függvény a következőképpen alakul:

(32)

A jövedelemtől függő adó bevezetése megváltoztatja tehát a fogyasztási függvény meredekségét, mert egységnyi jövedelemnövekedés nemcsak a fogyasztási határhajlandóságtól függően bővíti a fogyasztási keresletet. A jövedelemváltozás hatása a 32. képlet alapján: . Mivel z egynél kisebb pozitív szám, ezért a jövedelemváltozás most kisebb mértékben növeli vagy csökkenti a fogyasztási keresletet, mint a jövedelemtől függő adó bevezetése előtt. A jövedelemtől függő adó az autonóm fogyasztási keresletet nem érinti.
A változást láthatjuk a fogyasztási függvény grafikus képén is.

Az árupiaci egyensúly a következőképpen módosul:
A jövedelemtől függő adó megváltoztatja a kiadási multiplikátor nagyságát. Mivel z egynél kisebb pozitív szám, ezért kisebb, mint . Így . Ebből következik, hogy , a multiplikátor tehát csökken.
A háztartási transzferek az adókhoz hasonlóan lehetnek autonóm jellegűek és jövedelemfüggők. Autonóm transzfer például az alanyi jogon járó családi pótlék vagy a mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása. Jövedelemfüggő azonban a munkanélküli-segély, mert a munkanélküliek száma erősen függ a makrojövedelem és ezáltal a foglalkoztatás alakulásától. A továbbiakban terjedelmi okokból csak az autonóm transzferek hatásait vizsgáljuk meg részletesebben. A jövedelemfüggő transzferekről elég annyit megjegyezni, hogy ezek általában csökkennek a jövedelem növekedésével, makroökonómiai hatásuk ezért a jövedelemfüggő adókéhoz hasonló.

A transzferek növelik a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét, ezért hatásukra növekedni fog a fogyasztási kereslet is. A kezdeti keresletnövelő hatás azonban kisebb mértékű, mint a transzfer értéke, mert a többletjövedelmet nem költik el teljes egészében fogyasztásra. A transzferek hatására a fogyasztási függvény a következőképpen módosul:

(33)

A rendelkezésre álló jövedelem a transzfer nagyságával növekszik, a fogyasztási kereslet autonóm része azonban csak összeggel növekszik. Az egyensúlyi jövedelem pedig az alábbiak szerint változik:

(34)

A transzferek multiplikatív hatása azonos mértékű, de ellenkező előjelű, mint az egyösszegű adóké. A fogyasztási függvényt ezért azonos mértékben, de ellenkező irányban mozdítja el az autonóm transzfer, mint az azonos összegű autonóm adó.
A hatásokat láthatjuk a fogyasztási függvényen is.
14. ábra
Mintafeladat

Vissza Tovább