Az árupiac egyensúlyi kombinációi – az IS függvény

A szűken értelmezett árupiacon (adott árszínvonal mellett) az egyensúly jellemzői a következők:

• Az árupiaci kereslet fogyasztási, beruházási és állami keresletből tevődik össze.
  
• A fogyasztási kereslet a rendelkezésre álló jövedelemtől függ, amelyet az árupiacon kialakult aktuális jövedelem nagysága határoz meg.
  
• A beruházási kereslet rövid távon a kamatláb függvénye, meghatározó szerepet játszik még a profitvárakozás, de mindkettő független az aktuális jövedelem nagyságától.
  
• Az állami áruvásárlások nagysága kormányzati döntéstől függ, amely az árupiac (és az egész gazdaság működésétől) helyzetétől közvetlenül nem függ.
  
• Az árupiaci egyensúly akkor alakul ki, ha a realizált jövedelem nagysága megegyezik a kereslettel. Ekkor a tervezett megtakarítások nagysága megegyezik a beruházások és a költségvetési egyenleg összegével.
  

Az árupiacon akkor van egyensúly, ha érvényesül az alábbi feltétel:

Ebből az árupiac egyensúlyát biztosító jövedelem nagysága:

(64)

Vizsgáljuk meg az 64. képletben szereplő tényezőket!

• C₀, I₀, G, TR és T₀ úgynevezett autonóm keresleti tényezők, vagyis a gazdaság változó feltételeitől függetlenül alakulnak, a kereslet külső adottságai.
  
• , a és z úgynevezett magatartási paraméterek, a gazdasági szereplők viselkedéséből határozható meg nagyságuk. A értéke a háztartások fogyasztási szokásaitól, az a értéke a beruházási kereslet kamatérzékenységét tükrözi, a z pedig kormányzati döntés eredménye. Ezek a paraméterek az árupiaci kereslet szempontjából rövid távon adottságok.
  
• A kamatláb a pénz- és tőkepiacon határozódik meg, az árupiac helyzetétől független. A kamatláb azonban változik a gazdasági események hatására, semmiképpen sem tekinthető rövid távon adottságnak. Minden kamatlábhoz más beruházási kereslet, és így más árupiaci egyensúly tartozik.
  

Az árupiaci egyensúlyi jövedelem ezek szerint a kamatláb függvénye.

29. ábra

Az árupiaci keresleti függvény felfelé tolódik -vel. Ennek hatására az egyensúlyi jövedelem a multiplikátor szorzó szerint meghatározott értékkel növekszik.

Az egyensúlyi jövedelem növekedése tehát:

Az így kapott függvényt beruházás-megtakarítási függvénynek, röviden IS-függvénynek nevezzük.

A függvény tulajdonságait az egyensúlyi jövedelmet alakító tényezők határozzák meg.

A függvény meredeksége a magatartási paraméterektől függ:

• a fogyasztási határhajlandóságtól
  
• a beruházások kamatérzékenységétől
  
• a jövedelemadó kulcsától
  

A függvénynek az origótól illetve a tengelyektől való távolságát az autonóm keresleti tényezők határozzák meg.

A függvényt egy másik megközelítésben is levezethetjük.

• Az IS-függvényt a kamatláb és a jövedelem azon kombinációi adják, amelyek mellett az árupiac egyensúlyban van.
  
• Az IS-függvény negatív meredekségű, mert a kamatláb növekedése csökkenti a beruházásokat, ami csökkenő árupiaci keresletet és csökkenő kibocsátást eredményez.
  
• A függvény meredekségét a fogyasztási határhajlandóság, a jövedelemadó kulcsa és a beruházások kamatérzékenysége határozza meg. Ha a fogyasztói határhajlandóság vagy a kamatérzékenység nő, a függvény meredeksége csökken; az adókulcs növelése ellentétes irányban hat.
  
• Az autonóm tényezők változásának hatására az IS-függvény az Y-tengely mentén jobbra tolódik.
  
• Az IS-függvénytől jobbra (felfelé) elhelyezkedő pontok az árupiaci túlkínálatot jelzik; a függvénytől balra (lefelé) elhelyezkedő pontok pedig az árupiaci túlkereslet esetei.
  
• Az IS-függvény stabil egyensúlyi pontok halmaza, mert az automatizmusok a kibocsátás kiigazításával kialakítják az árupiaci egyensúlyt, vagyis az IS-függvényen lévő jövedelem–kamatláb-kombinációt hoznak létre.
  
• • Az IS-függvény megmutatja a beruházás és a megtakarítás kapcsolatát is. Ha az állam nem befolyásolja az árupiacot (kétszektoros a modell), akkor az IS függvény mentén a beruházás megegyezik a megtakarítással.