Vissza

Az adott lehetőségek közüli választást az a munkabér korlátozza, amelyet a fogyasztó kaphat. Ha a fogyasztó 1 órára pL munkabért kap, akkor L órai munkavállalásból jövedelemre tesz szert, amiből

(3)

mennyiségű fogyasztási cikket vehet, ahol p a fogyasztási cikkek egységének ára. Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban azt feltételezzük, hogy p=1 és nem változik. Így a bérjavak mennyisége csak a megszerzett jövedelem összegétől függ. A munkabér a választás tekintetében kettős szerepet játszik: egyrészt a bér nagysága határozza meg azt az összeget, ami bérjavakra rendelkezésre áll, másrészt ez az ára a szabadidőnek is.

Ha a fogyasztó teljesen lemond a szabadidőről, akkor naponta 24pL értékű bérjószágot tud megszerezni. Ha viszont egyáltalán nem vállal munkát, akkor 24 óra szabadidő áll rendelkezésre. E két véglet között helyezkednek el a szabadidő és bérjavak azon kombinációi, amelyeket adott munkabér mellett a fogyasztó megszerezhet. Ez az életminőség költségvetési egyenese.
6. ábra
Egy 24 órás időtartamra vonatkozó költségvetési egyenest ábrázoltunk a 6. ábrán.

Egy ilyen költségvetési egyenes egyenlete a következőképpen írható fel:

(4)

ahol

J a bérjavak mennyisége

sz a szabadidő órákban kifejezve

A költségvetési egyenes meredeksége megegyezik a munkabérrel.
A (4) formula jobb oldalán szereplő összefüggés a munkavállalás mennyiségét is tartalmazza, hiszen a (24-sz) éppen a teljes szabadidőből munkavállalásra szánt időt jelenti. A 6. ábrán az A ponthoz tartozó munkakínálat például: 24-szA.
Vissza