| Vissza |
Ezen jelenség mögött az húzódik meg, hogy a fogyasztói kosarak csak korlátozottan helyettesítik egymást, és valamely kosárból a növekvő mennyiség a szükségleteket egyre inkább telíti.
A szükségletkielégítés ugyanis egy telítődési folyamat, minél többet fogyasztunk egy termékből, annál inkább kielégítésre kerülnek szükségleteink. Ezért a mennyiség növekedésével egy-egy újabb termékegységet, vagy jószágkosarat egyre kevesebbre fogunk becsülni. Ha tehát példánkban növeljük a havi halfogyasztást, akkor egy-egy újabb darab hal egyre kevesebb jelentőséggel bír. Ezzel szemben a közömbös kombináció csak úgy maradhat fenn, ha közben csökkentjük a rizs mennyiségét. A rizs fogyasztásának csökkenésével viszont ez irányú szükségletünk egyre kevésbé kerül kielégítésre, ezért minden újabb egység elvesztése egyre érzékenyebben érinti a fogyasztót. Így egy-egy újabb halszelet egyre kevesebb rizst képes úgy helyettesíteni, hogy a szükségletkielégítés szintje ne változzon.
A jószágtér minden egyes pontját értékelve juthatunk el a fogyasztó közömbösségi térképéhez.
A közömbösségi térkép végtelen számú közömbösségi görbét tartalmaz. Ezek közül néhányat berajzoltunk az 18. ábrába. .
|
Minél távolabb helyezkedik el egy közömbösségi görbe az origótól, annál magasabb szükségletkielégítési szintet szimbolizál. Így például U3 nagyobb hasznosságot képvisel, mint U2, és U2 magasabb szükségletkielégítést biztosít, mint U1. A jószágtér bármely pontjához hozzárendelhetjük az azzal közömbös kombinációk pontjait, így a közömbösségi térkép végtelen számú közömbösségi görbét tartalmaz. A közömbösségi görbék azonban csak a fogyasztói rangsort reprezentálják, annyit árulnak el, hogy a magasabban fekvő görbe nagyobb hasznosságot jelent, de nem tájékoztatnak a preferencia mértékéről: nem mutatják meg, hogy mennyivel jobb az egyik fogyasztói kosár a másiknál. Az ábrázolás tehát csak a fogyasztói kosarak mennyiségéről ad matematikailag megragadható nagyságot, a hasznosságról nem! Ez egyben azt jelenti, hogy az egyes közömbösségi görbék közötti távolság nem jelzi a hasznossági szintben meglévő különbséget, csak az egyes kombinációk mennyiségi összetételében meglévő különbséget. |
||
|
A közömbösségi görbék nem metszhetik és nem érinthetik egymást, mert az ellentmondana a preferenciákra vonatkozó feltevéseinknek. Ennek belátása érdekében vizsgáljuk meg az 19. ábrát!
Az ábrán U1 és U2 az A pontban metszi egymást. Mivel A és B egyaránt az U1 görbén helyezkedik el, ezért a két kombináció közömbös. Ugyanakkor az A kombináció rajta van az U2 görbén is, ezért azonos hasznosságot képvisel, mint C pont. A tranzitivitásra vonatkozó feltevésünk szerint ha A közömbös B-vel és C-vel, akkor B és C is azonos szükséglet-kielégítést kell nyújtson, vagyis azonos közömbösségi görbén kellene lennie mindhárom pontnak. |
Az úgynevezett „jól viselkedő” közömbösségi görbék tehát a következő tulajdonságokkal rendelkeznek:
- A közömbösségi görbe negatív meredekségű, az egyik jószág mennyiségének növelésével a másik mennyiségét csökkenteni kell annak érdekében, hogy a hasznossági szint ne változzon.
- A közömbösségi görbe az origóra konvex, a növekvő mennyiségű termék egy egysége egyre kevesebb mennyiséget képes a csökkenő mennyiségűből helyettesíteni.
| Vissza |