Ezen jelenség mögött az húzódik meg, hogy a fogyasztói kosarak csak korlátozottan helyettesítik egymást, és valamely kosárból a növekvő mennyiség a szükségleteket egyre inkább telíti. A szükségletkielégítés ugyanis egy telítődési folyamat, minél többet fogyasztunk egy termékből, annál inkább kielégítésre kerülnek szükségleteink. Ezért a mennyiség növekedésével egy-egy újabb termékegységet, vagy jószágkosarat egyre kevesebbre fogunk becsülni. Ha tehát példánkban növeljük a havi halfogyasztást, akkor egy-egy újabb darab hal egyre kevesebb jelentőséggel bír. Ezzel szemben a közömbös kombináció csak úgy maradhat fenn, ha közben csökkentjük a rizs mennyiségét. A rizs fogyasztásának csökkenésével viszont ez irányú szükségletünk egyre kevésbé kerül kielégítésre, ezért minden újabb egység elvesztése egyre érzékenyebben érinti a fogyasztót. Így egy-egy újabb halszelet egyre kevesebb rizst képes úgy helyettesíteni, hogy a szükségletkielégítés szintje ne változzon. A jószágtér minden egyes pontját értékelve juthatunk el a fogyasztó közömbösségi térképéhez. A közömbösségi térkép végtelen számú közömbösségi görbét tartalmaz. Ezek közül néhányat berajzoltunk az 18. ábrába. . |
|||||||||||
|
|||||||||||
Az úgynevezett „jól viselkedő” közömbösségi görbék tehát a következő tulajdonságokkal rendelkeznek:
|
|||||||||||