A munkapiac és az árupiac kapcsolata; az aggregált kínálati függvény
A munkapiac két irányból kapcsolódik (kapcsolódhat) az árupiachoz: az árszínvonal és a kibocsátás nagyságával. Ha az árszínvonal adott, akkor ehhez igazodik a reálbér és ezen keresztül a foglalkoztatás, végül a kibocsátás.
|
78. ábra
|
A kapcsolat azonban fordítva is lehetséges: a kibocsátás meghatározza a foglalkoztatás nagyságát, ehhez tartozik egy reálbér, ami meghatározott árszínvonalat eredményezhet.
Az árszínvonal és a kibocsátás egymáshoz tartozó értékeit, azaz az aggregált kínálati függvényt az áru- és munkapiac összekapcsolásával vezethetjük le.
A munka- és árupiac kapcsolata, a meghatározottságok iránya elsősorban attól függ, hogyan működik a munkapiac. Tökéletes munkapiac véleményünk szerint nem létezhet, ennek ellenére fontos megismerni működését, mert hosszú távon ehhez a mozgáshoz igazodik a munkapiac.
1. Az aggregált kínálat tökéletes munkapiac esetén
Tökéletes munkapiac esetén bármekkora is az árszínvonal, mindig megvalósul a teljes foglalkoztatás, illetve a munkapiac egyensúlya. Ha például az árszínvonal növekszik, akkor a reálbér átmenetileg csökken. A reálbér csökkenése átmenetileg kimozdítja a munkapiacot az egyensúlyból, hiszen a vállalatok nem tudják optimalizálni helyzetüket. A munkapiaci túlkereslet hatására a nominálbér rövid időn belül nőni fog, a reálbér visszaáll a korábbi szintjére.
Tökéletes munkapiac esetén a nominálbér mozgása biztosítja, hogy a munkapiac mindig visszatérjen az egyensúlyba.
Ha pedig a foglalkoztatás nagysága rövid távon is megegyezik az aktívak számával, akkor a kibocsátás nagysága is stabil, a potenciális kibocsátás értékével azonos.
Tökéletes munkapiac esetén:
- a reálbér az egyensúlyi értéken stabilizálódik
- a foglalkoztatás teljes
- a kibocsátás minden árszinten megegyezik a maximálisan lehetséges értékkel.
Az aggregált kínálati függvény grafikus levezetését itt mutatjuk be.
|