Vissza Tovább

2. Az aggregált kínálati függvény rögzített nominálbérek esetén

Ha a nominálbér rögzített, akkor a munkapiac nem tud igazodni az árszínvonal változásaihoz. Ezért minden árszinthez más reálbér, más foglalkoztatás és más kibocsátás tartozik!

Az aggregált kínálati függvény – a foglalkoztatási függvényhez hasonlóan – megtörik, két részből tevődik össze.

Az aggregált kínálati függvény legfontosabb pontja a potenciális kibocsátáshoz tartozó érték.

A potenciális kibocsátás nagyságát ebben az esetben is a munkapiac egyensúlyában kialakuló teljes foglalkoztatás határozza meg. Ezt a kibocsátást azonban csak egyetlen árszínvonal mellett kínálja a vállalati szféra: azon árszínvonal mellett, amely – adott nominálbér mellett – az egyensúlyi reálbért biztosítja.
Ha az árszínvonal eltér az egyensúlyi reálbért biztosító értéktől, akkor a foglalkoztatás, s ezzel a kínálat is eltér a potenciális nagyságtól.

Ha az árszínvonal alacsonyabb, mint az egyensúlyi foglalkoztatást biztosító árszint, akkor a foglalkoztatás nagyságát a munka kereslete határozza meg. Az adott árszinthez tartozó kínálat így kisebb, mint a potenciális kibocsátás.

Ha az árszínvonal magasabb, mint az egyensúlyi, akkor az összkínálat megegyezik a potenciális kibocsátás nagyságával, az aggregált kínálati függvény függőleges lesz.

A függvény grafikus levezetését itt mutatjuk be.

Rögzített nominálbérek esetén az aggregált kínálati függvény

  • pozitív meredekségű, ha az árszínvonal kisebb, mint az egyensúlyi reálbért biztosító árszínvonal,
  • függőleges, ha az árszínvonal magasabb, mint az egyensúlyi reálbérhez tartozó érték
  • a függvény a potenciális kibocsátás nagyságánál megtörik.

A töréses aggregált kínálati függvény alakja a következő tényezőktől függ:

  • a termelési függvénytől, illetve az abból levezetett munkakeresleti függvénytől
  • a nominálbér nagyságától
  • a munkakínálattól.

1. Ha a termelési függvény eltolódik, mert például nő a tőkeállomány vagy nő a munka termelékenysége, akkor a potenciális kibocsátás nagysága nagyobb lesz. Az eltolódás hasonló, mint amit az előző animációnál láthattunk. Az aggregált kínálati függvény jobbra tolódik, azonos kibocsátás rendre kisebb árszínvonalon valósul meg.


79. ábra

2. A nominálbér változása az aggregált kínálati függvényt felfelé tolja. Tegyük fel, hogy a szakszervezetek sikeres bérharcot folytatták, és a nominálbéreket magasabb szinten rögzítik. A változásokat ismét egy animáció segítségével mutatjuk be.
A rögzített nominálbér növekedésének hatására az aggregált kínálati függvény pozitív meredekségű szakasza a függőleges szakasz mentén felfelé tolódik. A potenciális kibocsátás értéke nem változik, de csak egy magasabb árszinten valósulhat meg.

3. A munkakínálat változása a potenciális kibocsátás értékére, illetve a potenciális kibocsátást biztosító árszínvonal nagyságára hat. A változásokat itt mutatjuk be.

A munkakínálat növekedése nagyobb potenciális kibocsátást tesz lehetővé, amely a korábbinál egy magasabb árszínvonalon fog megvalósulni. Grafikusan ez abban nyilvánul meg, hogy az aggregált kínálati függvény pozitív meredekségű szakasza meghosszabbodik.

Önellenőrzés
Vissza Tovább