2. Egyensúlytalanság a munkapiacon
Ha a reálbér nagysága eltér az egyensúlyitól, akkor túlkereslet vagy túlkínálat alakul ki.
 |
72. ábra |
|
Ha a reálbér alacsonyabb az egyensúlyinál, akkor a munkakereslet nagyobb, mint a kínálat. Ezt a keresletet azonban a munkapiac nem tudja kielégíteni, a foglalkoztatás nagysága ilyenkor is megegyezik az aktívak számával, de a vállalati szektor nem tudja optimalizálni helyzetét.
|
 |
73. ábra |
|
Ha a reálbér magasabb, mint az egyensúlyi, akkor túlkínálat van. A foglalkoztatottak száma kisebb, mint az aktívak létszáma. A túlkínálat pedig munkanélküliséget jelent. A munkanélküliek száma megegyezik a túlkínálat mértékével. |
A statisztika munkanélkülinek tekinti azt, aki a felmérést megelőző héten egyetlen órát sem dolgozott, aktívan munkát keresett és két héten belül munkába tudna állni. A felmérés részben a regisztrált munkanélküliekre, részben a munkaügyi hivatalokban jelentkezők számából, részben a szociális támogatásból élőkből becsléssel állapítják meg. A tényleges munkavállalás felmérésénél figyelembe veszik a fekete gazdaság becsült méretét is, hiszen nem tekinthető munkanélkülinek az, aki feketén vállal munkát.
A munkapiaci túlkínálat, illetve a munkanélküliség okai az egész nemzetgazdaság helyzetéből fakadnak. Létezik azonban a munkanélküliségnek olyan formája is, amely a munkapiac működésének sajátosságából adódik. A gazdaság egészének működéséből fakadó munkanélküliség magyarázatára később térünk ki, most röviden megismerkedhetünk a munkapiaci okokra visszavezethető munkanélküliségi típusokkal.
|
|