A munkapiac és a foglalkoztatás
A munkapiac elméletileg hasonlóan működik, mint bármely más piac: az ár – vagyis a munkabér – szabad mozgása megteremti a munkapiac egyensúlyát. Először az egyensúlyt fogjuk jellemezni, majd megvizsgáljuk, mi a feltétele annak, hogy az egyensúly kialakuljon. Ezután bemutatjuk a nem-egyensúlyi helyzeteket. Ezt követheti a foglalkoztatás nagyságának jellemzése.
1. Egyensúly a munkapiacon
Ha az egyensúly kialakul, akkor mindaddig fennmarad, amíg valamelyik, a munkapiaci viszonyokat meghatározó tényező meg nem változik.
Az egyensúly akkor alakulhat ki, ha a reálbér szabadon mozog. A reálbér nagyságát a nominálbér és az árszínvonal határozza meg. Az árszínvonal azonban nem a munkapiacon alakul ki, bár közvetett kapcsolat van a kettő között. Az árszínvonal ezért a munkapiac szempontjából adott. A munkapiaci túlkereslet vagy túlkínálat hatására a nominálbér tud változni, ami természetesen megváltoztatja a reálbért is. Ha tehát a nominálbér szabadon mozog, akkor a munkapiacon mindig kialakulhat az egyensúly, és megvalósulhat a teljes foglalkoztatás.