1. Az áru- és pénzpiac együttes egyensúlya

Az egyensúly az IS és LM görbék metszéspontjában alakul ki.

az áru- és pénzpiac együttes egyensúlyát biztosító kibocsátás nagysága:

az együttes egyensúlyt biztosító kamatláb:

Az egyensúlyi feltételek ismeretében bármelyik tényező változásának hatását meghatározhatjuk, kiszámíthatjuk, az ábrákon kijelölhetjük. (Egy példát be is mutatunk.) Egy változás hatása a függvényeken egyszerűen kimutatható, a valóságban azonban egy új egyensúlyi helyzet nem hirtelen alakul ki, hanem egymáshoz kapcsolódó hatásmechanizmusok láncolatán keresztül. Egy ilyen láncot is bemutatunk, hogy az egyes elemek egymáshoz való kapcsolódását még jobban megértessük.

Tegyük fel, hogy a profitkilátások javulása miatt megnövekszik az autonóm beruházások nagysága! A beruházási kereslet növekedése első lépésben növeli az árupiaci keresletet, ami kiváltja a multiplikatív hatását. Az árupiac egyensúlyát biztosító jövedelem megnő. Ezzel egyidejűleg nő a pénzkereslet, hiszen a nagyobb termékmennyiség forgalmazásához több pénzre van szükség. Mivel a központi bank, illetve a bankrendszer pénzkínálata adott, ezért többletpénzhez csak úgy juthatnak a gazdaság szereplői, ha vagyonuk összetételét megváltoztatják. Csökkenti kell az értékpapír-állományt, így növekszik a kötvények kínálata. Ennek következtében csökken az árfolyam és nő a kamatláb. A pénzkereslet és pénzkínálat egy magasabb kamatláb mellett kerül egyensúlyba. A kamatláb növekedése visszahat a beruházási keresletre: mérsékli azt. A folyamat valószínűleg itt még nem ér véget, hanem mindaddig tart, amíg egy új egyensúlyi helyzet ki nem alakul.

A leírt folyamatban tehát kétirányú mozgások tapasztalhatók: a beruházási kereslet először nő, majd a tovagyűrűző hatások következtében csökken. A végső hatás attól függ, melyik irányú mozgás erősebb.

A folyamat logikai sémája segít abban, hogy más tényezők hatását is végigvezessük.