2. Az egyensúly stabilitása

Az IS és LM függvény egyaránt stabil egyensúlyi pontok halmaza. Vajon a két függvény metszéspontja által meghatározott együttes egyensúly stabil-e? Vannak-e olyan mechanizmusok, amelyek erre terelik a gazdaságot? Az előbb bemutatott folyamat sikeresen zárul-e, azaz egy új egyensúly felé közeledik-e a gazdaság?

A kérdésre adandó válasz érdekében először foglaljuk össze röviden a stabilitásról szerzett eddigi ismereteinket:

1. Az IS-függvénytől jobbra felfelé elhelyezkedő pontok árupiaci túlkínálatot testesítenek meg. Az árupiacon túlkínálat esetén a kibocsátás csökkenése következik be. Az IS-függvénytől balra lefelé elhelyezkedő pontok árupiaci túlkeresletet jelentenek. Az árupiacon túlkereslet esetén a jövedelem növekedése teremti meg az egyensúlyt.
   
2. Az LM-függvénytől balra felfelé elhelyezkedő pontok pénzpiaci túlkínálatot testesítenek meg. Ebben az esetben a kamatláb csökkenése tereli a piacot az egyensúly felé. Az LM-függvénytől jobbra lefelé elhelyezkedő pontok pénzpiaci túlkeresletet jelentenek. A pénzpiacon a túlkereslet a kamatláb növekedésével szűnik meg.
   

53. ábra

A nyilak iránya jelzi, hogy a két piac együttes változása az egyensúly felé tereli a gazdaságot. A folyamat az egyes helyzetekben más irányban megy végbe, de a mechanizmus hasonló.

Elöljáróban szükséges még azt tudni, hogy a pénzpiac nagyon gyorsan reagál, az árupiac reagálása viszont lassú. Egy nem egyensúlyi helyzetben tehát először a pénzpiacon következik be mozgás és csak ezt követi az árupiac. A pénzpiacon ugyanis pusztán kötvényeket kell eladni vagy vásárolni, ezért a pénzpiacon a kamatláb mozgása nagyon rövid időn belül reagál a változásokra, és gyorsan megvalósul az egyensúly. Az árupiacon viszont a termelésnek kell megváltoznia, ami még adott tőkeállomány mellett is időt igényel.