Vissza Tovább

1. A tranzakciós pénzkereslet

A legfontosabb pénztartási cél a tranzakciók lebonyolításának igénye. A pénzkészlet legnagyobb hányadát ezért tartják a gazdasági szereplők.
A tranzakciós pénzkereslet összege a rendszeresen vásárolt áruk reálértékével arányosan változik. A vásárlások (tranzakciók) volumene arányosan változik a reáljövedelemmel: minél magasabb a reáljövedelem, annál több tranzakciót bonyolítanak le egy meghatározott idő alatt. A vállalatok több vásárlást eszközölnek a termelés folytatásához, a háztartások növelik fogyasztási kiadásaikat.

A tranzakciós pénzkereslet természetesen nem azonos a reáljövedelem összegével. A vállalatok és a háztartások kiadásai és bevételei eltérő ütemben keletkeznek, eltérő irányban és mértékben ingadoznak. Ezen ingadozásoknak azonban van bizonyos szabályszerűsége, aminek alapján megállapítható, felmérhető, hogy átlagosan mekkora pénzkészlettel kell rendelkezni ahhoz, hogy a rendszeres kiadásokat fedezzék. A pénzkészleteknek biztosítaniuk kell a szükséges kiadásokhoz a pénzt azon időszakokra is, amikor a bevételek kisebbek, mint a kiadások.

Az átlagos tranzakciós pénzkészlet a reáljövedelem bizonyos hányada. Jelöljük ezt a hányadot k-val, akkor a tranzakciós pénzkereslet az alábbi függvénnyel írható le:

(67)

A nemzeti jövedelem növekedésével arányosan növekszik a tranzakciós pénzkereslet.
40. ábra
A pénztartási igény kialakítása egy optimalizálási feladat: a jövedelem-áramlás üteme és a kiadások üteme, valamint a bankrendszer rugalmassága és a kamatláb alapján határozható meg az optimális pénzkészlet nagysága.
Mintafeladat

Vissza Tovább