Ha valaki évente egyszer jut jövedelemhez és jövedelmét mindvégig készpénzben vagy látra szóló, nem kamatozó betétben tartja, akkor az átlagos pénzkészlete: Y/2.

Ha azonban a jövedelem egy részét lekötött, kamatozó számlára helyezi el, akkor átlagos pénzkészlete attól függ, hány részletben veszi ki a pénzt az év során. Ha a reáljövedelem felét teszi be számlára, akkor átlagos pénzkészlete: (Y/2)(1/2)=Y/4. Minél több részletben emeli le a számláról jövedelmét, annál kisebb lesz az átlagos pénzkészlete. A jövedelemtulajdonosok csak akkor fogják kamatozó számlára tenni pénzüket, ha a kamat, vagyis a pénztartás alternatív költsége elég nagy. Minél magasabb a kamatláb, annál nagyobb összegeket fognak még rövid időre is kamatozó formába helyezni, tehát annál kisebb lesz az átlagos pénzkészlet. A tranzakciós pénzkereslet függ a kamatlábtól is, azzal ellentétes irányban változik.

A kamatláb hatása a tranzakciós pénzkeresletre nem túl jelentős, mert általában csekély összegekről és rövid időtávról, így jelentéktelen kamatnagyságokról van szó. Ezért további elemzéseinkben ettől a hatástól eltekintünk.