A pénzkereslet
A pénzkereslet a pénz meghatározott összegének tartására irányuló szándék, igény.
Pénzkeresletet a bankrendszeren kívüli gazdasági szereplők támasztanak. A pénzkereslet megértéséhez fel kell tárnunk a pénztartás céljait, valamint ezen célokat meghatározó tényezőket.
Egy gazdasági szereplő pénzkészlete része az adott időpontban rendelkezésére álló vagyonának. A pénzkereslet elemzése ezért kettős: egyrészt meg kell vizsgálnunk, miért tartják egyáltalán az emberek a vagyonuk egy részét pénzben, másrészt miért éppen olyan arányban tartanak pénzt. Kezdjük az első kérdés megválaszolásával!
- A tranzakciós motívum alapján a rendszeres vásárlásokhoz szükséges pénzösszeg tartására irányul a pénzkereslet.
- Az óvatossági motívum, amelynek alapján az előre nem látható események fedezetére keresik a pénzt.
- A vagyontartási (spekulációs) motívum, amelyik a vagyon megőrzését vagy likviditását biztosítandó eredményez pénztartási igényt.
A pénzkeresletet kifejezhetjük reálértékben és nominálértékben. A pénzkereslet egy adott időszakban közvetlenül nominális pénzmennyiséget jelent. Ha a reáltényezők változatlanok, akkor a nominális pénzkeresletet az árszínvonal határozza meg. Minél magasabb az árszínvonal, annál nagyobb lesz a nominális pénzkereslet. A nominális pénzkereslet a reálpénzkereslet és az árszínvonal szorzata:
ahol MD a nominális pénzkereslet
P az árszínvonal
L a reálpénzkereslet
Mivel az árszínvonal az aggregált kereslet és kínálat kölcsönhatására alakul, vagyis a pénzpiac szempontjából adottság, ezért figyelmünket a reálpénzkeresletre fordítjuk.