Az 12. ábrába illesszük be a kínálat alakulását kifejező függvényt! A kínálatról megállapítottuk, hogy adott árszínvonal mellett bármekkora lehet, ezért a kínálat minden jövedelemszintnél azonos a jövedelem nagyságával. A kínálati függvény tehát egy, az origóból induló -os egyenes, aminek minden pontjában a kibocsátás egyenlő a tényleges – ex post – fogyasztással, mivel egyelőre azt feltételezzük, hogy a gazdaságban a teljes kibocsátást fogyasztásra fordítják.

Tanulmányozzuk ennek ismeretében az 13. ábrát!

13. ábra

Az 13. ábrából látható, hogy alacsony jövedelemszintnél a fogyasztási kereslet meghaladja a jövedelem, tehát a kibocsátás nagyságát. Mivel a fogyasztás részaránya csökken, ezért a jövedelem növekedésével szükségszerűen elér egy olyan szintet, amikor a fogyasztási kereslet már kisebb lesz a kibocsátásnál.

Ha a kibocsátás, illetve a jövedelem kisebb, mint Y₁, akkor a fogyasztási kereslet nagyobb, mint a kínálat. Ha a jövedelem nagyobb, mint Y₁, akkor a kereslet kisebb, mint a kínálat. A kibocsátás tehát csak egyetlen jövedelemszintnél egyezik meg a szándékolt kereslettel. Ha a kibocsátás eltér ettől a szinttől, akkor a vállalatok készletei eltérnek a tervezettől, ami arra serkenti a vállalatokat, hogy alkalmazkodjanak a kereslethez. Ha például a kibocsátás nagyobb, mint a fogyasztási kereslet, akkor a készletek nagysága meghaladja a tervezett mértéket, ezért a vállalati szektor csökkenteni fogja a termelését, közelítve a fogyasztási kereslet nagyságához.