Vissza

Ha a preferenciarendezés negyedik gyenge axiómáját elhagyjuk, akkor nem csak az egymást korlátozottan helyettesítő javak kombinációira is felrajzolhatjuk a közömbösségi görbéket.

Tökéletesen helyettesítő javak

Egymást tökéletesen helyettesítik azok a termékek, amelyekről a fogyasztó úgy vélekedik, hogy számára teljesen közömbös, melyiket fogyasztja, csupán a termékekből elfogyasztott összmennyiség a lényeges.

Ilyen javak esetében a fogyasztó tetszőleges mennyiségben, de állandó (nem feltétlenül 1:1) arányban cserélheti a rendelkezésére álló termékeket egymással, azaz a helyettesítés határrátája állandó.
20. ábra
Például egy átlagembernek teljesen mindegy, hogy Lipton márkájú Ceylon teát fogyaszt, vagy csak Sir Morton-féle Ceylon teát tud vásárolni, s szívesen elcserél egy filter Liptont egy filter Sir Mortonra.

A közömbösségi görbék tehát negatív meredekségű egyenesek lesznek, ebben tükröződik az állandó helyettesítési arány. Magasabb hasznossági szintet az a „görbe” jelöl, amely a kezdetitől jobbra és felfelé helyezkedik el.
Tökéletes kiegészítő javak

Egymást tökéletesen kiegészítő javakról beszélünk azon termékek esetében, amelyek kizárólag (de legalább hagyományosan) csak együtt fogyaszthatók egy meghatározott arányban.
21. ábra
A „klasszikus” példa szerint senki sem akar csupán jobblábas cipőt venni, illetve amennyiben rendelkezik egy jobblábas és egy ballábas cipővel, semmiféle többlethasznot nem hoz számára (természetesen veszteséget sem), ha növelheti készletét jobblábas cipőkkel. Így ha kiindulunk az 1-1 párosításból, nem változik a hasznossági szint (és a közömbösségi görbe), ha 1 ballábas mellett most már több jobblábasunk van, de akkor sem, ha egy jobblábas mellett rendelkezünk több ballábassal. Magasabb közömbösségi görbére jutunk viszont akkor, ha mindkét cipőből növekszik a készletünk. Az 21. ábrán illusztráltuk ezt a jelenséget.

Egymást tökéletesen kiegészítő javak esetén a közömbösségi görbe meredeksége vagy 1, vagy végtelen, s így a helyettesítés határrátája e kettőn kívül nem vesz fel értéket, a töréspontban pedig nem értelmezhető.

Semleges javak

A fogyasztó szempontjából semleges az a jószág, amelynek fogyasztásához sem hasznosságérzet-növekedés, sem hasznosságérzet-csökkenés nem kötődik.
22. ábra
Vegyük például azt a fogyasztót, aki nem tud horgolni, de nagymamája rendszeresen ajándékoz neki horgolótűt. A horgolótűk bármekkora mennyiségben is állnak rendelkezésére, az semmilyen mértékben nem befolyásolja hasznosságérzetét.

A másik oldalon viszont vizsgált egyénünk a gazdasági életünk igen befolyásos szereplője kíván lenni. E kívánság megvalósításához rengeteget kell tanulnia, s ehhez szakkönyvek szükségesek. A szakkönyvek növekvő mennyisége ebben az esetben tehát növeli fogyasztónk hasznosságérzetét.

A jelzett fogyasztó horgolótűre és szakkönyvekre vonatkozó közömbösségi térképe látható az 22. ábrán. Ha a horgolótűből növekszik a készlet, akkor ugyanazon a közömbösségi görbén marad; ha viszont a szakkönyvből rendelkezik nagyobb készlettel, akkor egy magasabb szintű hasznosságérzetet reprezentáló közömbösségi görbére tér át.
Semleges javak esetén a helyettesítés határrátája 0.


Káros javak

Károsnak nevezzük azokat a javakat, amelyekből egy pótlólagos egység elfogyasztása kifejezetten kellemetlen élmény a fogyasztó számára, tehát hasznosságérzete csökken.
23. ábra
Tekintsük példaképpen a cigarettát. Azon személyek számára, akik nem dohányoznak, egy szál cigaretta kényszerű elfogyasztása hasznosságérzet-csökkenést okoz, azaz számára kellemesebb kevesebbet fogyasztani belőle, mint többet.

Az ábrán a szakkönyv (korábbi példánknak megfelelően) hasznos jószág, míg a cigaretta káros, így a növekvő szakkönyvkészlet növeli a megelégedettség-érzést, míg a cigaretta fogyasztása csökkenti azt.
Ha a fogyasztói térben szereplő egyik jószág káros, míg a másik hasznos, akkor a helyettesítés határrátája pozitív előjelű, mindkét termékből növelni kell az elfogyasztott mennyiséget ahhoz, hogy az összhaszon ne változzon.

Telítődés

Minden termékből van egy olyan mennyiség, amelynél a szükséglet telítődik. Ha ennél a mennyiségnél többet fogyasztanánk, akkor a hasznosságérzet elkezd csökkenni. Így például senki sem tud akármennyi főtt tojást megenni úgy, hogy egy adott mennyiség után e tevékenység ne válna kellemetlenné számára.
24. ábra
Ebben az esetben tehát létezik egy úgynevezett telítettségi pont, amelyhez egyre közelebb kerülve a fogyasztónak növekszik a megelégedettség-érzete, attól távolabb pedig csökken. Egy ilyen helyzetet láthatunk az 24. ábra közömbösségi térképén.

A telítődési pontnál kisebb főtt tojás mennyiség elfogyasztásáig a pálinka mennyiségének csökkentésével biztosítható az összhaszon változatlansága. Ha viszont a főtt tojás iránti szükséglet telítődött, mégis több főtt tojást kell fogyasztani, akkor csak növekvő pálinkamennyiség elfogyasztása tarthatja változatlan hasznossági szinten a fogyasztót.
Vissza