Vissza Tovább

2. Az aggregált piac egyensúlya piaci tökéletlenségek esetén

A piaci tökéletlenségek esetén az aggregált keresleti vagy az aggregált kínálati függvény alakja eltér az ideálistól. Ennek legfőbb következménye az, hogy az aggregált piac egyensúlya nem jelenti feltétlenül a munkapiac egyensúlyát is, csak véletlen, hogy kialakul a teljes foglalkoztatás.

A piaci elégtelenségek döntően három formában valósulnak meg: a rögzített nominálbérek a munkapiac egyensúlyának kialakulását akadályozzák; a rossz profitkilátások miatt a beruházási kereslet függetlenné válik a kamatlábtól; a kamatláb rögzítése (akár a pénzkeresleti magatartás sajátossága, akár a monetáris hatóság beavatkozás következtében) a beruházási keresletet teszi merevvé. Mindhárom esettel meg fogunk ismerkedni.

A rögzített nominálbérek esete

Ha a nominálbéreket rögzítik, akkor az aggregált kínálati függvény két részből áll: egy pozitív meredekségű és egy függőleges szakaszból. Ilyen feltételek között mutatjuk be itt az aggregált piac egyensúlyi helyzeteit.
Az összkereslet-összkínálat egyensúlya ebben az esetben úgy valósul meg, hogy a munkapiacon nincs egyensúly. Az áru-, pénz- és értékpapírpiac egyensúlya mellett munkanélküliség van. A munkanélküliség felszámolását semmilyen mechanizmus nem szolgálja: a vállalati szektor helyzete optimális, adott feltételek között maximalizálta profitját. A háztartási szektor optimálisan költötte el jövedelmét. A vagyontartók szándékaik szerint oszthatták meg vagyonukat a pénz és értékpapír között. A pénzpiac ugyancsak egyensúlyban van. A munkanélküliek nyomására a reálbér nem csökken, mert a rögzített nominálbérek ezt nem teszik lehetővé, a munkapiac tehát nem tud megtisztulni.
Adott feltételek között az aggregált kereslet hatással van a kibocsátásra is, nem csak az árszínvonalra.


A modell adottságai kibővülnek a nominálbérrel. A gazdaság egyensúlyi helyzete pedig nem a nominálbért, hanem a reálbért fogja meghatározni. Az egyensúly – a feltételek változása miatt – más mechanizmuson keresztül alakul ki. Az összkereslethez igazodik az összkínálat. Az összkínálat meghatározza a foglalkoztatás és ezen keresztül a reálbér nagyságát, ami adott nominálbér mellett meghatározza az árszínvonalat is. Az árszínvonal pedig a kamatlábon keresztül visszahat a keresletre. Ezen kölcsönhatásokon keresztül határozódik meg az aggregált kereslet és kínálat egyensúlyát biztosító árszínvonal. A folyamat logikai ábrája a következő:
84. ábra

A tökéletes piac vizsgálatánál követett módszerrel kövessük nyomon egy keresleti és egy kínálati tényező változásának hatását!

  1. Ha az adók nagysága nő, akkor csökken az összkereslet. Ehhez igazodva csökken az összkínálat és a foglalkoztatás is. Ez magasabb reálbér mellett lesz optimális a vállalati szektor számára, ezért adott nominálbér esetén az árszínvonal csökken. Ennek hatására csökken a kamatláb és a beruházási kereslet növekszik. Az egyensúly egy alacsonyabb kibocsátás és árszínvonal, valamint kisebb foglalkoztatás és magasabb reálbér mellett valósul meg. A keresleti tényező változására a nominál- és reálértékek egyaránt változnak.
  2. Ha a tőkeállomány növekszik, akkor az aggregált kínálati függvény jobbra tolódik. Azonos kibocsátáshoz kisebb foglalkoztatás és magasabb reálbér tartozik. Emiatt csökken az árszínvonal, ami kamatláb csökkenésén keresztül az összkereslet növekedését eredményezi. A tőkeállomány növekedésének hatására tehát
  • nő a kibocsátás
  • csökken az árszínvonal és a kamatláb
  • nő a reálbér
  • a foglalkoztatás alakulása nem határozható meg biztosan, mert megváltozik a munkafelhasználás hatékonysága.


A kamat-rugalmatlan beruházási kereslet esete
Kedvezőtlen gazdasági kilátások esetén a beruházások nem reagálnak a kamatlábváltozásokra, mert a profitvárakozások olyan rosszak, hogy a kamatláb esetleges csökkenése sem teszi jövedelmezővé a reáltőke-befektetéseket. Ebben az esetben a beruházások alacsony szinten stagnálnak. Ha viszont a beruházások értéke bármely kamatláb mellett változatlan, az IS-függvény függőleges egyenessé válik. Ezután már hiába változtatja meg az árszínvonal emelkedése vagy csökkenése a reálpénzkínálatot és ezen keresztül a piaci kamatlábat, a beruházási kereslet és az összkereslet alacsony szinten megreked. Ezt a sajátos árupiaci helyzetet Keynes beruházási csapdának nevezte.
Az aggregált keresleti függvény levezetését itt mutatjuk be.
A beruházási csapda esetén még szigorúbban érvényesül a nominálbérek rögzítése kapcsán megfogalmazott oksági viszony, azaz, hogy a kereslet határozza meg a kínálatot és csak valamilyen külső tényező hatására közeledhet a munkapiac az egyensúly felé.

85. ábra
Ha például az államnak sikerül elérnie az autonóm keresleti tényezők bővítését, jobbra tolódik az aggregált keresleti függvény, nő az egyensúlyi jövedelem és a foglalkoztatás, az ábra szerint.

A rögzített kamatláb esete

A kamatláb két esetben állandóvá válik: (1) ha a monetáris hatóság rögzíti azt, (2) a rossz gazdasági helyzet miatt a pénzkereslet tökéletesen rugalmas lesz.

Ha a monetáris hatóság – mondjuk az infláció fékezése érdekében – rögzíti a kamatlábat, akkor a beruházási kereslet rövid távon állandó lesz, és hasonló összkeresleti illetve aggregált keresleti függvény alakul ki, mint amilyen a beruházási csapda esetében bemutattunk.
A pesszimista várakozások tömeges egybeesése nemcsak a beruházási kereslet mozgását béníthatja meg, hanem a pénzkeresletet is. Nagyon alacsony kamatláb esetén a vagyontartók mindegyike a kamatláb növekedésére számít. Ekkor tehát a kötvényárfolyam csökkenése várható, ezért senki nem akarja értékpapírban tartani vagyonát, mindenki a pénzbeni vagyontartást szeretné választani. (Ez a szándék azonban beleütközhet a nominális pénzkínálat korlátaiba.) A vagyontartási pénzkereslet ezen a kamatszinten végtelenül rugalmassá válik, a gazdaság „bármennyi” pénztöbbletet felszívna a kamatláb változása nélkül. Ennek hatására az LM-függvény egy szakasza vízszintes lesz.
Az LM függvény sajátos alakját egy animációval mutatjuk be.

Ha ilyenkor az IS függvény éppen a likviditási csapda szakaszában metszi az LM görbét, vagyis nagyon alacsony a kibocsátás, akkor az aggregált piaci helyzet azonos módon alakul, mint előbb.
A piaci tökéletlenségek esetén kialakuló munkanélküliség legfőbb jellemzője, hogy tartósan fennmarad, hiszen a gazdasági automatizmusok nem képesek azt felszámolni. Ha a gazdasági szereplők ezt a helyzetet nem tartják elfogadhatónak, akkor elengedhetetlenné válik az állam stabilizációs célú szerepvállalása.

Önellenőrzés
Vissza Tovább