3. A vagyontartási (spekulációs) pénzkereslet

A vagyontartási cél azt fejezi ki, hogy pénzre azért is szükség van, hogy a vagyon értékét megőrizzük, illetve növeljük. A vagyontartási pénzkereslet nem azt jelenti, hogy a pénz egy részét elkülönítjük a többitől, és ezt nevezzük vagyonnak. Egyszerűen csak a vagyon optimális összetételének megőrzése miatt is szükség van rá.

A tranzakciós és az óvatossági célú pénztartás is kapcsolatban van a kamatlábbal, illetve a tőkepiaccal. A vagyontartási cél azonban nem is érthető meg a vagyon értelmezése nélkül. Ezért javasoljuk, hogy tanulmányozzák át az itt található ismertetést a vagyontartásról.

A vagyon összetételéről a gazdasági szereplők a várt és az aktuális kamatláb aránya alapján döntenek. A várt kamatláb viszont egyénenként változik. Ez egy teljesen bizonytalan pénzkeresleti magatartást eredményez, ha nem találunk valamilyen általános összefüggést, tartós tendenciát a várakozásokra vonatkozóan. Ezt a tendenciát a várakozások természete mutatja meg.

Ennek alapján megállapítható az aktuális kamatláb és a pénzkereslet kapcsolata:

Minél magasabb a kamatláb, annál többen fognak a csökkenésre számítani, ezért vagyonukat inkább értékpapírban fogják tartani, a pénzbeni vagyontartási szándék mérsékelt lesz. Minél magasabb a piaci kamatláb, annál kisebb a vagyontartási célú pénzkereslet.

Ha a piaci kamatláb növekszik, akkor növekedni fog azok száma, akik a kamatláb csökkenésére számítanak. Minél magasabb ugyanis a kamatláb, annál inkább lehet arra számítani, hogy a jövőben csökkenni fog. Ezért növekszik az értékpapírok kereslete, tehát csökken a vagyontartási célú pénzkereslet.

Ha a kamatláb csökken, akkor növekedni fog azok tábora, akik a kamatláb növekedésére számítanak. Ezért csökkenteni fogják az értékpapírok állományát és növelik a pénzbeni vagyontartást, a vagyontartási célú pénzkereslet tehát növekszik.