b) Mekkora termékmennyiséget képes értékesíteni a monopolisztikusan versenyző vállalat az előző pontban megállapított áron, ha figyelembe veszi a versenytársak reakcióit? Hogyan változik a profit nagysága, ha a vállalat kibocsátása igazodik a piacon ténylegesen értékesíthető mennyiséghez? Mi történik ekkor a vállalat aszimmetria keresleti görbéjével?
Megoldás:
Rendezzük át a vállalat szimmetria keresleti görbéjének inverz formában megadott egyenletét!
Ha figyelembe vesszük a versenytársak reakcióit, akkor a áron értékesíthető mennyiség csupán egység lesz. Emiatt a vállalat által realizálható profit nagysága is csökken.
A vállalat aszimmetria keresleti görbéje eltolódik a pontba, amely megváltoztatja határbevételi függvényt és a vállalat aszimmetria keresleti függvénye szerint megállapított optimális megoldását is. Az iterációs folyamat rövid távon addig tart, amíg a határbevételi és a határköltség egyenlősége alapján meghatározott optimális kibocsátási nagyság mellett a két keresleti függvény nem metszi egymást.
c) Határozzon meg egy olyan szimmetria kereseti görbét, amely esetén mellett rövidtávú egyensúlyba kerülne a monopolisztikusan versenyző vállalat! Egyensúlyt jelent-e az így kialakult helyzet hosszú távon is?
Megoldás:
Egyik lehetséges megoldás, ha a korábbi szimmetria keresleti görbét párhuzamosan eltoljuk úgy, hogy átmenjen a ponton. A feladatban megadott képletben ezért csak a megfelelő függőleges tengelymetszetet kell meghatározni, a meredekség változatlan.
A lineáris keresleti függvény paraméteres egyenlete inverz formában , ahol Innen a függőleges tengelymetszet .
Az alábbi ábra az általunk felírt aszimmetria keresleti függvény esetén mutatja a vállalat döntési helyzetét.
|