A monopólium minden tekintetben ellentéte a tökéletes versenynek: egyetlen eladó kínálja az adott terméket, ebből következően ármeghatározó szerepe van, és piaci hatalmával képes megakadályozni, hogy versenytárs jelenjen meg a piacon.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a monopólium olyan magas árat állapít meg, amilyen magasat csak akar – feltéve, hogy profitra törekszik. Ha mondjuk ezt a könyvet 5000 forintért árulná a kiadó – és megtehetné, hiszen ezt a tankönyvet kizárólagosan forgalmazza -, akkor bizony jóval kevesebbet tudna belőle eladni, így profitja is sokkal kisebb volna.

A monopóliumnak tehát alkalmazkodnia kell a piaci kereslethez, és figyelembe kell vennie költségeit is.

A monopolista pozíció egyrészt spontán piaci folyamatok eredménye lehet, amikor például egyetlen multinacionális nagyvállalat felvásárolja egy kisebb ország valamely iparágának összes termelőegységét, de keletkezhet állami beavatkozás révén is, amikor a fogyasztók érdekében egy adott területen egyetlen vállalat végezhet bizonyos szolgáltatást. Ilyen például a gáz- és áramszolgáltatás. Ez utóbbi esetekben különösen fontos szerepet kap az állami szabályozás. A további kifejtés során figyelmen kívül hagyjuk a monopólium keletkezésének okait és sajátosságait, és tisztán piaci magatartását vizsgáljuk.