Mintafeladat

Számviteli és gazdasági költségek

Egy tervezett vállalkozással kapcsolatban a következő adatokat ismerjük:

A vállalkozás kizárólag egy típusú termék előállítását tervezi. A terméket terveik szerint 12.000 Ft/db áron értékesítenék. Ha a vállalkozó számításai bejönnek, az év egésze során 10.000 darabot fog tudni értékesíteni.

A vállalkozó a tevékenységet a tervek szerint egy bérelt épületben végzi, ennek bérleti díja várhatóan 100.000 Ft/hónap. Minden egyes termékhez felhasznál 2.800 Ft értékű anyagot. 5 alkalmazottat foglalkoztatna, mindegyikőjük havi 70.000 Ft fizetést kapna. A rezsi havi nagysága átlagosan 90.000 Ft-ra várható. A termeléshez 5.000.000 Ft értékű gépet szeretne vásárolni – hitelből, amelynek éves kamata 12%-os -, amely tervei szerint 10 évig fog tudni működni.

Jelenlegi munkahelyén a vállalkozó havi 85.000 Ft-ot keres. A vállalkozás forgótőke-szükségletének fedezésére a vállalkozó bakszámlájáról kivenne 800000 Ft-ot, amely eddig, mint lekötött betét éves szinten 10% hozamot biztosított.

Határozza meg a következő kategóriák nagyságát:

Számviteli költség

Explicit költség

Implicit

Alternatív jövedelem

Gazdasági költség

Értelmezze a kapott adatokat!

Megoldás:

Explicit költségek közé a termelés során tényleges kiadást jelentő költségeket soroljuk. Ezek: az anyagvásárlás, a bérleti díj, a foglalkoztatottak fizetése, a rezsi, valamint a hitelkamat.

Így az explicit költségek nagysága:

2.800.000 Ft + 1.200.000 Ft + 4.200.000 Ft + 1.080.000 Ft + 600.000 Ft = 9.880.000 Ft.

Implicit költség közé a termelés megkezdése előtt pénzkiadást jelentő ráfordítások folyó költségeit soroljuk, ebben az esetben az amortizáció tartozik ide.

Az amortizáció nagysága a beszerzésre kerülő gép értékének tizede: 500.000 Ft.

A számviteli költség az explicit költség és az implicit költségek összege, nagysága így:

9.880.000 Ft + 500.000 Ft = 10.380.000 Ft.

Az elszalasztott jövedelem (más néven a alternatív jövedelem) a példában az elvesztett kamatbevételből, valamint a jelenlegi fizetés feladásából származik.

Ennek éves nagysága: 80.000 Ft + 1.020.000 Ft = 1.100.000 Ft

A számviteli profit az árbevétel és a számviteli költség különbsége.

Az árbevétel nagysága: 10.000 db * 12.000 Ft/db = 12.000.000 Ft

Így a számviteli profit: 12.000.000 – 10.380.000 = 1.620.000 Ft.

A gazdasági költség számításának módja: számviteli költség + alternatív jövedelem.

10.380.000 Ft + 1.100.000 Ft = 11.480.000 Ft.

A gazdasági profit az árbevétel és a gazdasági költségek különbsége:

12.000.000 – 11.480.000 = 520.000 Ft

A vállalkozó számviteli és gazdasági értelemben is nyereséget mutat ki. A valós képet a gazdasági profit mutatja, ez ugyanis arra ad választ, hogy mennyivel jár jobban, vagy rosszabbul a vállalkozó, ha ténylegesen belefog a vállalkozásba és ezzel feladja jelenlegi munkáját.

Az eredmények szerint egy év alatt számvitelileg 1.620.000 Ft nyereséget produkál az új vállalkozás. A vállalkozás beindulásával viszont a vállalkozó lemond 1.100.000 Ft olyan bevételről, amelyet a vállalkozás beindítása után nem fog megkapni. A gazdasági profitra kapott 520.000 Ft így azt jelenti, hogy 520.000 Ft-tal keres majd többet, mint amennyit előző munkahelyén – a vállalkozás elindítása nélkül - keresett volna.

Mennyiben változik az eredmény, ha a 12.000 Ft-os ár bruttó ár?

Megoldás:

Ha a bruttó ár 12.000 Ft, akkor az ÁFÁ-val csökkentett ár 10.000 Ft (a maradék 2.000 Ft-ot a költségvetés részére kell befizetni minden egyes termék után).

Ekkor az árbevétel nagysága 12.000.000 Ft helyett 10.000.000 Ft lesz. A költségek nagysága nem változik, a számviteli profit és a gazdasági profit viszont ugyanígy 2.000.000 Ft-tal csökken.

A számviteli profit nagysága így –380.000 Ft, míg a gazdasági profit nagysága –2.520.000 Ft.

Ekkor tehát a vállalkozás mind számviteli mind gazdasági értelemben veszteséges lesz, így nem éri meg belevágni a vállalkozásba.