Vissza

Mintafeladat

Az életminőség közömbösségi görbéi

Egy fogyasztó számára a szabadidő és a bérjavak együttes hasznosságát az függvény írja le, ahol sz a napi szabadidő mennyisége órákban, , j pedig a napi bérjövedelemből megvásárolható fogyasztási javak mennyiségét jelöli. Néhány közömbösségi görbe segítségével ábrázolja az életminőség közömbösségi térképét a fenti fogyasztó esetében!

Megoldás:

Az életminőség közömbösségi görbéi a szabadidő és a bérjavak azonos életminőséget biztosító kombinációi. Az alábbi táblázatban az és az hasznossági szinthez tartozó közömbösségi görbék néhány pontját számoltuk ki. Az U0 közömbösségi görbe esetén sz különböző értékeit a összefüggésbe helyettesítve kaphatjuk meg az egyes sz értékekhez tartozó j nagyságokat. Hasonlóképpen generálhatók az U1 közömbösségi görbe pontjai is.

U0
19200
U1
26880
sz
j
sz
j
9
19200
9
26880
10
9600
10
13440
11
6400
11
8960
12
4800
12
6720
13
3840
13
5376
14
3200
14
4480
15
2742,857
15
3840
16
2400
16
3360
17
2133,333
17
2986,667
18
1920
18
2688
19
1745,455
19
2443,636
20
1600
20
2240
21
1476,923
21
2067,692
22
1371,429
22
1920
23
1280
23
1792
24
1200
24
1680

A fenti táblázatban szereplő kombinációk alapján – az azonos hasznossági szinthez tartozó pontok összekötésével – felrajzolhatjuk a fogyasztó U0 és U1 hasznossági szinthez tartozó közömbösségi görbéit!


Milyen viszonyban van egymással a szabadidő és a bérjavak nagysága a fenti preferenciarendszerrel rendelkező fogyasztó számára? Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek az életminőség közömbösségi görbéi? Hogyan alakul a helyettesítés határrátája?

Megoldás:

A szabadidő és a bérjavak a fenti fogyasztó számára korlátozottan helyettesítik egymást, mivel az életminőség közömbösségi görbéi konvexek, a helyettesítés határrátája pedig ennek következtében a szabadidő mennyiségének növelésével egyre csökken. Minél több szabadidővel rendelkezik ugyanis a fogyasztó, annál kevesebb bérjószágról hajlandó lemondani egy pótlólagos szabadidőegység érdekében.


Vissza