Amennyiben egy fogyasztó ebben a jószágtérben az Ha ugyanezen fogyasztó számára az Előfordulhat természetesen, hogy fogyasztónk a két jószágkosár között nem tud dönteni, mindkettőnek ugyanazt a szükségletkielégítő képességet tulajdonítja, ebben az esetben a két kosár közömbös egymással, amely tulajdonságot az alábbi módon jelöljük: A fenti fogalmak természetesen nem függetlenek egymástól. Amennyiben például fennáll, hogy A fogyasztói magatartás vizsgálatának egységesítése, a fogyasztói döntések azonos elvek alapján való kezelése érdekében bizonyos feltevésekkel élünk a preferenciarendezéssel kapcsolatban; ezen feltevéseket a preferenciarendezés axiómáinak nevezzük. Az első axióma szerint a preferenciarendezés teljes, ami azt jelenti, hogy a fogyasztó az összes jószágkombinációt képes páronként összehasonlítani egymással, és ennek alapján rangsorolni azokat. A fogyasztói térben tehát bármely két fogyasztói kosár összehasonlítható egymással, és az alábbi három reláció közül valamelyik biztosan igaz: A második axióma kimondja, hogy a preferenciák reflexívek: bármely fogyasztói kosár legalább olyan jó, mint önmaga. A harmadik axióma az, hogy a preferenciák tranzitívek: ha létezik olyan A preferenciarendezésnek létezik egy negyedik, gyenge axiómája, amely azt mondja ki, hogy az a jószágkosár, amelyben bármely termékből több van, annak jobbnak kell lennie, mint annak, amiben kevesebb van. Ezt azért nevezzük gyenge axiómának, mert csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor a jószágkosárban szereplő minden termék hasznos (egyik sem káros a fogyasztó számára), ugyanakkor a két termék helyettesíti egymást. Erre a gyenge axiómára az úgynevezett „jól viselkedő” közömbösségi görbék megszerkesztése érdekében van szükségünk.
|
|||||