Amennyiben egy fogyasztó ebben a jószágtérben az kosarat határozottan jobbnak ítéli, mint az fogyasztói kosarat, akkor azt mondjuk, hogy fogyasztónk az -et szigorúan preferálja az -vel szemben, amit az alábbiak szerint jelölünk:

(7)

Ha ugyanezen fogyasztó számára az legalább olyan jó, mint az , akkor azt mondjuk, hogy az gyengén preferált az -höz képest, amelyet a következőképpen írunk le:

(8)

Előfordulhat természetesen, hogy fogyasztónk a két jószágkosár között nem tud dönteni, mindkettőnek ugyanazt a szükségletkielégítő képességet tulajdonítja, ebben az esetben a két kosár közömbös egymással, amely tulajdonságot az alábbi módon jelöljük:

(9)

.

A fenti fogalmak természetesen nem függetlenek egymástól. Amennyiben például fennáll, hogy és , akkor a két fogyasztói kosárnak szükségképpen közömbösnek kell lennie egymással. Vagy ha a fogyasztó számára , de a két kosár biztosan nem közömbös számára, akkor -nek szigorúan preferáltnak kell lennie -höz képest.

A fogyasztói magatartás vizsgálatának egységesítése, a fogyasztói döntések azonos elvek alapján való kezelése érdekében bizonyos feltevésekkel élünk a preferenciarendezéssel kapcsolatban; ezen feltevéseket a preferenciarendezés axiómáinak nevezzük.

Az első axióma szerint a preferenciarendezés teljes, ami azt jelenti, hogy a fogyasztó az összes jószágkombinációt képes páronként összehasonlítani egymással, és ennek alapján rangsorolni azokat. A fogyasztói térben tehát bármely két fogyasztói kosár összehasonlítható egymással, és az alábbi három reláció közül valamelyik biztosan igaz:

(10)

A második axióma kimondja, hogy a preferenciák reflexívek: bármely fogyasztói kosár legalább olyan jó, mint önmaga.

(11)

A harmadik axióma az, hogy a preferenciák tranzitívek: ha létezik olyan jószágkosár, amely preferált -höz képest, illetve az preferált egy harmadik jószágkosárhoz képest, akkor biztos, hogy teljesül, hogy preferált -hoz képest:

(12)

A preferenciarendezésnek létezik egy negyedik, gyenge axiómája, amely azt mondja ki, hogy az a jószágkosár, amelyben bármely termékből több van, annak jobbnak kell lennie, mint annak, amiben kevesebb van. Ezt azért nevezzük gyenge axiómának, mert csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor a jószágkosárban szereplő minden termék hasznos (egyik sem káros a fogyasztó számára), ugyanakkor a két termék helyettesíti egymást. Erre a gyenge axiómára az úgynevezett „jól viselkedő” közömbösségi görbék megszerkesztése érdekében van szükségünk.