A gazdaságban rendelkezésre álló munkaerő-kapacitás növekedését a munkaképes népesség növekedése határozza meg. (Azt feltételezzük, hogy az aktivitási ráta nem változik, így az aktív népesség ugyanolyan ütemben nő, mint a munkaképes népesség.) A munkaképes népesség növekedési üteme közvetlenül nem függ a gazdasági tényezőktől, ezért külső adottságnak tekinthetjük.

Ráadásul a munkaképes népesség növekedési üteme viszonylag állandó, csak nagyon hosszú távon változik, így ezt a gazdasági növekedés modelljében állandónak feltételezzük.

A kibocsátás egyensúlyi növekedési üteme a neoklasszikus modellben a potenciális kibocsátás növekedési ütemével azonos. Az egyensúlyi növekedés akkor egyenletes, ha a kibocsátás növekedési üteme megegyezik a munkáslétszám növekedési ütemével, valamint a tőkeállomány is ilyen ütemben növekszik.