A gazdasági szereplők várakozásai befolyásolják a magánszektor reagálását a kormányzati beavatkozásra. A várakozások pedig soha nem mérhetők fel előre pontosan, így a magánszektor cselekedeteinek alakulása sem látható előre.

További bizonytalanságot okoz, hogy a gazdaságpolitika formálói sem tudnak számolni a véletlen tényezők hatásával, amelyek megváltoztatják a gazdasági környezetet. Ilyen lehet egy természeti katasztrófa, vagy a világgazdaságban hirtelen bekövetkező változás.

A kormányzati politika hatása késéssel érvényesül, a beavatkozás szükségességének felismerése, illetve a cselekvés megkezdése és hatásának kibontakozása közötti idő alatt olyan folyamatok és események is bekövetkezhetnek, amelyek hatástalanná teszik az alkalmazott gazdaságpolitikai eszközt, vagy éppen a szándékokkal ellentétes irányú hatást váltanak ki.

A nehézségek közül az első kettővel már foglalkoztunk, most a politika lemaradását és annak okait felvillantva zárjuk ezt a fejezetet.

A kormányzat lemaradása először is abból fakad, hogy a fellépő nehézségek felismerése, jellegük feltárása időt igényel. A kormány csak akkor alkalmaz valamilyen stabilizációs eszközt, ha már meggyőződött annak szükségességéről - a munkanélküliség tartósnak mutatkozik, a termelés visszaesése nemcsak átmeneti, az infláció veszélyes ütemben gyorsul stb.

A lemaradás tovább növekszik a döntéshozatal idejével. Egy kormány az adókulcsok nagyságát, vagy a költségvetési kiadások szerkezetét nem változtathatja meg önkényesen. A döntés gyakran igényel törvénymódosítást vagy új törvény megalkotását. Ehhez pedig még a legkedvezőbb esetben is több hónapra van szükség. A legrugalmasabban a monetáris eszközök alkalmazásáról születik döntés, mert ennek nagy része a központi bank hatáskörébe tartozik, s nem igényel törvényhozási jóváhagyást.

Az elkerülhetetlen, de húsba vágó stabilizációs intézkedések meghozatalát késleltetheti a kedvezőtlen politikai hatásoktól való félelem is, különösen választások közeledtével. A közösségi érdek alapján szükségesnek tekintett beavatkozásokat hátráltathatja a hátrányosan érintett, de befolyásos gazdasági érdekcsoportok nyílt vagy burkolt nyomása is.

Ezt követően az intézkedések hatása is csak időbeli késedelem után érzékelhető. Az adókulcs megváltoztatása, egy állami beruházás megkezdése csak néhány hónap múlva érezteti hatását. A beavatkozás okául szolgáló esemény és a kormányzati intézkedések hatásának érvényesülése között hosszabb idő is eltelhet. Ez pedig a beavatkozás kudarcához is vezethet, hiszen közben lényeges változások történhetnek a gazdaságban.

Mindezen okok miatt a közgazdászok egy része nem tartja célravezetőnek a kormány egyedi, egyszeri beavatkozását. Hatásosabbnak tartják azokat a szabályozó eszközöket, amelyek automatikusan hatnak a stabilizáció irányában.