Az infláció mértéke alapján három típust különböztetünk meg: a kúszó, a vágtató és a hiperinflációt. Kúszó inflációról akkor beszélünk, ha az infláció üteme évente néhány százalék. A vágtató infláció évi mértéke már két- (esetleg három-) számjegyű. Hiperinfláció esetén az árszintnövekedés már olyan mértékű, hogy teljesen szétzilálja a gazdaságot és csak határozott kormányzati intézkedésekkel számolható fel.

Az elméleti közgazdaságtanban az inflációt kiváltó okai szerint is osztályozzák.

Az árszínvonal növekedését – ahogyan azt az összkereslet és összkínálat elemzésekor már láttuk – a kereslet vagy a kínálat megváltozása idézheti elő.

Ha az összkeresleti függvény bármilyen okból jobbra (felfelé) tolódik, akkor változatlan kínálati feltételek között, az egyensúly magasabb árszinten fog kialakulni.

Azt az árszintnövekedést, amit az összkereslet növekedése idéz elő, kereslet „húzta” inflációnak, vagy röviden keresleti inflációnak nevezzük.

Az árupiacon bármelyik kiadási (keresleti) tényező megnövekedése az összkereslet növekedéséhez vezet. Az autonóm kiadási tényezők növekedésével a reálkereslet megnövekszik. Az árupiacon túlkereslet alakul ki. Ez az összkeresletben is tükröződik. A túlkereslet az általános árszínvonal növekedését eredményezi, aminek hatására a kínálat igazodik (igazodhat) a kereslethez. Az összkínálat és az összkereslet egyensúlya magasabb kibocsátásnál, de egyben magasabb árszínvonal mellett alakul ki. A kereslet növekedésének tehát van egy kellemetlen mellékhatása: az infláció. Mindazon kormányzati beavatkozás – akár költségvetési, akár monetáris eszközökkel történik –, amelyik a kereslet növelésén keresztül igyekszik mérsékelni a munkanélküliséget, minden esetben inflációs hatással jár. Ezért minden ilyen beavatkozás esetén szükség van az inflációs hatás mérlegelésére.

Az összkeresleti függvény akkor is jobbra (felfelé) tolódik, ha növekszik a forgalomban levő pénz mennyisége. Ha az inflációt elsősorban a pénzpiaci változások idézik elő, akkor ezt az inflációt pénzinflációnak is nevezik.

Az árszínvonal akkor is növekszik, ha a kínálati függvény balra felfelé tolódik.

Ha az inflációt az összkínálat csökkenése idézi elő, akkor kínálati inflációról beszélünk.