Miért kínálnak egyáltalán munkát az emberek? Céljuk a jövedelem szerzése és ezen keresztül a szükségletek kielégítése. Mivel a háztartás a lehető legmagasabb szinten akarja kielégíteni szükségleteit, ezért igyekszik minél magasabb jövedelemre szert tenni. A jövedelem megszerzése azonban áldozattal jár: a munkavégzés időráfordítást, szellemi és fizikai erőfeszítést igényel. Az erőfeszítésre, az áldozat növelésére az egyén csak akkor hajlandó, ha az érte kapott jövedelem nagyobb hasznot eredményez, mint az erőfeszítés nagysága, illetve az elveszített szabadidő hasznossága. Ez a mérlegelés egyénenként változó: minél jobban szereti valaki a munkáját, annál kisebb ellenszolgáltatás ellenében is hajlandó munkát vállalni. Nehéz, egyhangú és unalmas munka esetében csak nagyobb jövedelemnövekmény reményében hajlandó az egyén több munkát vállalni. A munka kínálata attól is függ, hogy a kapott jövedelmen szerezhető javakat mennyire tartja fontosnak az egyén. Vannak olyan emberek, akik alacsony jövedelmet is elegendőnek tartanak, és többre becsülik a szabadon eltölthető időt, mint az anyagi szükségletek kielégítését. A munkakínálat kialakítása során az emberek nem a nomináljövedelem alapján döntenek, hanem a jövedelemből vásárolható javak nagysága, vagyis a reáljövedelem alapján. Ezért a munka kínálata az adott munkamennyiségért kapható reálbér függvénye.

Az egyének munkakínálata egy ideig növekszik, ha növekszik az egységnyi munka ára, a reálbér. A növekvő reálbér nagyobb szükségletkielégítést tesz lehetővé, ezért hajlandóak az egyének nagyobb áldozatot, több munkát is vállalni. Amint egyre több időt szánnak a munkára, egyre kevesebb szabadon eltölthető idejük marad. Így a szabadidő egy-egy órája egyre fontosabb lesz, egyre többre fogják értékelni. Ezért csak növekvő reálbér mellett hajlandóak a szabadidő újabb egységéről lemondani. (Az egyéni munkakínálat további elemzését a mikroökonómia végzi el.)

Minden egyén számára létezik egy minimális bér, amely alatt nem hajlandó munkát vállalni. (Ilyen döntést természetesen csak akkor hozhat, ha munkavállalás nélkül is biztosított a minimális létfenntartása. Így például szociális segélyt, munkanélküli járadékot kaphat, vagy saját háztartásában ki tudja elégíteni szükségleteit, esetleg korábban felhalmozott megtakarításait vagy azok jövedelmét fogyasztja el. Ettől a korlátozó tényezőtől azonban most eltekintünk.) Ez a minimális bér egyénenként eltérő. És természetesen minden egyén munkakínálati görbéje is más és más alakot vesz fel, a szabadidő és a reáljövedelem értékelésének eltérései miatt.