Az eltartottak aránya például összefügg az oktatás átlagos hosszával, a gyermeknevelési szokásokkal, a sorkatonai szolgálat hosszával stb. Az aktivitás mértékét meghatározó társadalmi szokások azonban többnyire – közvetlenül vagy közvetve – kapcsolatban állnak a gazdaság helyzetével, a jövedelmi viszonyokkal. Ki tudja megmondani például, hogy mi játszik nagyobb szerepet abban, hogy a falun élő nők körében magasabb az eltartottak (a háztartásbeliek) aránya, mint a városokban? Az-e, hogy a településükön (vagy közvetlen közelében) teljesen reménytelen női munkát találni? Vagy pedig az, hogy a falusi lakosság jobban ragaszkodik a szokásokhoz, a hagyományos családi szereposztáshoz? Vagy talán az, hogy a háztartási munka ilyen környezetben jelentős mértékben hozzájárul a család szükségleteinek kielégítéséhez, csak nem piaci közvetítéssel?

Hasonlóan összetett hatásokat találhatunk, ha a továbbtanulás mértékét meghatározó okokat vizsgáljuk. A munkaképes kor elérése után folytatott tanulás oka lehet a társadalmi presztízs: az általános megítélés szerint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezőket többre értékelik. Ennek az értékelésnek azonban szerves része a nagyobb jövedelem vagy társadalmi hatalom megszerzésének reménye. Mindannyian tudjuk azt is, hogy milyen szoros kapcsolat van a család jövedelmi helyzete és a gyermekek továbbtanulásának lehetőségei között.