A készpénzhányad nagyságát a gazdasági szereplők fizetési szokásai és a bankrendszer technikai fejlettsége határozza meg. A tartalékráta kötelező előírások híján a kereskedelmi bankok belátásán múlik. A bank érdeke egyrészt az, hogy minél kisebb tartalékot tartson, hiszen az nem, vagy alig hoz kamatot, míg a tartalék megszerzése általában költséges (jóval magasabb kamatot kell fizetni a refinanszírozási hitel után). A túl alacsony tartalékráta azonban veszélyeztetheti az egyes bankok fizetőképességét, ezen keresztül pedig az egész bankrendszerbe vetett bizalmat és a pénz stabilitását is. Ezért a központi bankok rendszerint meghatározzák vagy legalábbis befolyásolják annak mértékét.