A nemzetgazdaság kapcsolatrendszere
A makroökonómia feladata a nemzetgazdaság egészének vizsgálata. Mindazokat a gazdasági jelenségeket vizsgálja, amelyekkel egy gazdaság leírható.
Mivel jellemezhetünk egy nemzetgazdaságot?
- Egy ország teljesítményét jól tükrözi az, hogy egy adott időszak (mondjuk egy év) alatt mennyi terméket és szolgáltatást állítottak elő.
- Az is fontos, hogy ezt a termékmennyiséget hányan fogyasztják, vagyis mennyi az egy lakosra jutó kibocsátás.
- A teljesítmény megítélésben az is szerepet játszik, hogy hányan állították elő az éves kibocsátást, vagyis mennyi volt az egy foglalkoztatottra jutó termelés.
- A termelési lehetőségek kihasználásának mértékéről a munkanélküliségi ráta és az aktivitási ráta ad információt, valamint az ország termelési célra rendelkezésre álló tőkeállományának nagyság.
- A termelés rendszerint nem egyenletesen oszlik meg a lakosság között, ezért ismerni kell a jövedelemarányokat is: kik és milyen arányban részesednek a megtermelt termékmennyiségből.
- A megtermelt termékmennyiségnek csak egy részét fordítják közvetlenül fogyasztásra, egy része mindig a beruházásokat szolgálja. Fontos információval szolgál ezért a fogyasztás és a beruházás aránya.
- A fogyasztás egy részéről a magánszemélyek döntenek, más része viszont közösségi formában történik, a kettő aránya jelzi az állam és egyéb közösségi intézmények helyét és súlyát a fogyasztáson belül.
- A gazdaság pénzének vásárlóereje illetve az árszínvonal ismerete segít a nominális és reálértékek összehasonlításában.
- Végül minden fenti adat időbeli változása is jelentős: a termelés növekszik-e vagy csökken, a munkanélküliség milyen irányban változik, hogyan alakulnak az árak (van-e és milyen mértékű az infláció), és a változások növekvő vagy lassuló ütemben zajlanak-e.
A makroökonómia feladata ezeket a folyamatokat és jelenségeket
- elemezni,
- az egyes jelenségek okait feltárni,
- a köztük levő kapcsolatokat kimutatni,
- az egyes tényezők befolyásolhatóságát megismerni,
és mindezek alapján olyan modelleket alkotni, amelyek segítségével a nemzetgazdaság működése leírható.
|
|