A termelés és a termék jellege döntően meghatározza, hogy a vállalat számára egy-egy döntés milyen hosszú távra szól. A közgazdaságtanban az idő szerepe nem azonos a naptári idővel.

Hosszú távnak tekintjük azt az időtávot, amelyen belül bármelyik termelési tényező mennyiségét megváltoztathatjuk, korlátlanul módosíthatjuk a termelési tényezőket.

Rövid távon azzal kell számolni, hogy a termelési tényezők mennyiségének többségét nem tudjuk megváltoztatni, de legalább az egyik tényező változtatható.

Piaci időtávnak azt az időt nevezzük, amelyen belül egyik termelési tényező mennyisége sem változtatható meg.

A búzatermelésben a piaci idő egy év, hiszen a mérsékelt éghajlaton évente csak egyszer tudunk aratni. Ha a vetés megtörtént vagy a vetés legkedvezőbb időpontja elmúlt, akkor már nem tudunk változtatni a termelési tényezők mennyiségén. A cukrászsütemények piaci időtávja viszont csak az a néhány óra, amennyi idő alatt egy újabb adag süteményt meg tudunk sütni a rendelkezésre álló kapacitásokkal.